A migráció szabályozásának reaktív és proaktív irányvonala van. A reaktív a helyi közösségeket, a jogi és biztonsági szempontokat helyezi előtérbe, állítva: egy államnak nem kötelessége befogadnia a menekülőket; míg a proaktív szemlélet szerint a globális közösség és a migráns védelme a lényeg, így morális kötelességünk segíteni. Többek között erről is szó esett az NKE migrációs vitanapján.
A Migrációkutató Intézet és a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont „A hatékony migrációs politika” címmel szervezett rendezvényt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
A workshopot Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgató-helyettese nyitotta meg. A szakember elmondta, hogy az Európára nehezedő migrációs nyomás hosszútávon érzékelhető marad. Ennek egyszerű oka van: Európa és annak tagállamai továbbra is vonzó célpontot jelentenek. Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója szerint a demográfia és a migráció azért izgalmas kérdés, mert sok szakember úgy véli, hogy a népesedéspolitikának egyik alapvető eleme a migráció. Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy Európában számos, Magyarország közvetlen környezetében pedig kettő olyan állam is van – ezek Ausztria és Csehország – amelyeknek lakossága kizárólag a migráció miatt növekedett. Leszögezte: a migráció a biztonságunkra nézve is döntő kérdés, gondoljunk csak a határvédelemre, a vallási különbségekre és egyéb integrációs vagy akár gazdasági problémákra.
Migráció: probléma vagy kihívás?
Vajkai Edina, az NKE Rendészettudományi Karának munkatársa elméleti-kutatói szempontból közelítette meg a témát. Kifejtette: a migráció szabályozásának reaktív és proaktív irányvonala van. A reaktív a helyi közösségeket, a jogi és biztonsági szempontokat helyezi előtérbe és az irányzat képviselői szerint egy államnak nem kötelessége befogadnia a menekülőket. E migrációs szabályozás célja a beérkezők számának csökkentése és a szelektálása. A proaktív irányvonal esetén ellenben a globális közösség van a középpontban, és azt hirdeti: a migráció nem probléma, hanem a kihívás. E szemléletben nem a helyi közösség, hanem a migráció alanya jelenik meg, mint veszélyben lévő alany, így nekik morális kötelességünk segíteni.
Kurucz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési Főosztályának vezetője elmondta, hogy a magyar álláspont szerint a migrációt nem a kontinens határain belül, hanem elsődlegesen a határokon kívül kell kezelni
Kifejtette: a béke, a demokrácia, a stabilitás és a jogbiztonság elérésével a kibocsátó régiókban (pl. Afrikában) el lehet érni, hogy a migrációs nyomás csökkenjen. Fontos ezekhez a törekvésekhez hozzájárulni, de a szakember kiemelte, hogy a politikai jellegű konfliktusokat nem lehet kívülről megoldani és mindig országra szabottan kell a segítséget eljuttatni.
A válság még nem ért véget
Dancs Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium migrációs kihívások kezeléséért felelős helyettes államtitkára kijelentette, hogy a magyar álláspont szerint a biztonság ez első. Úgy véli, hogy világ két táborra oszlik migráció szempontjából, és Magyarország azokhoz tartozik, akik a komoly problémának érzékelik a jelenséget. Az ENSZ Globális Migrációs Kompaktjával kapcsolatban kijelentette: a kompakt első verziója szöges ellentétben állt a magyar állásponttal és bár nem rendelkezik jogi kötőerővel papíron, de olyan referenciaponttá válhat, amelyet kötelező figyelembe venni –mint ahogy ez az Agenda 2030-cal is történt.
és ez egy ország erőforrásaira nézve komoly terhet jelentene, a bürokráciában, az emberek mindennapi életében is változásokat eredményezne.
Világossá kell tenni: „Magyarországnak egyedi álláspontja van, nem kívánunk bevándorlóország lenni és nem fogadunk el semmilyen olyan dokumentumot, amelyet ezt akarja ránk erőszakolni”. Dancs megjegyezte: a mainstream média gyakori tévedése, hogy a multilaterális diplomáciában elzárkózunk másoktól – miközben számos nemzetközi szervezet létesített székhelyet Budapesten. „Nem egy ENSZ-diplomata, nagykövet mondja el számunkra, elképesztő reveláció az, hogy gyermekeiket biztonságban engedik ki Budapest utcáira, haza tudnak jönni az iskolából, sötétedés után emberek vannak az utcán, és mindez Nyugat-Európa egyes nagyvárosairól már nem mondható el” – mondta.
Molnár Balázs Péter, a Miniszterelnökség európai igazgatójának előadása zárta a workshopot. Kifejtette: Európa továbbra is „pull factorokat” küld az afrikai kontinensre a gazdasági migránsok számára, ezért „ébernek kell maradnunk”. Szerinte a migráció az Európai Unió politikájának legfontosabb kérdése, bár
A kötelező kvótával kapcsolatban elmondta, hogy azt Magyarország a kezdetektől fogva elutasította, és mára már nyilvánvalóan megbukott az intézkedés. Voltak olyan tagállamok, amelyek „jó európaiként” megvalósították a kvótát. Ilyen például Lettország, amely mind a 308 előírt személyt befogadta, majd pár héten belül már 302 befogadott személy kilétéről nem tudtak beszámolni – tette hozzá. Előadása végén elmondta, hogy amennyiben a külső határok védelme megoldottá válik, úgy biztosítani tudjuk a schengeni belső mozgást is, amely nem csak nekünk, kelet-európaiaknak, hanem a nyugat-európaiaknak is a legfontosabb vívmánya az Európai Unióban.
Most már tudjuk: a szivárványkoalíció - benne a Tisza Párttal – ha tehetné, Budapesten is eltörölné a rezsicsökkentést, és migránsokat telepítene be a fővárosi önkormányzat bérlakásaiba.
Az Egyesült Királyságban ehhez még embercsempésznek sem kell lenni.
Nem értik, miért nem dolgoztathatják őket, ha már ott vannak.
Az elnökválasztási valóságshow legújabb kabalaállata egy amerikai szürke mártírmókus, aki fellibbentette a fátylat a demokraták képmutatásáról. Veczán Zoltán írása.
A terrorveszélyt hordozó illegális bevándorlás a legtöbb nyugat-európai helyszínen mostanra gyökeresen átalakította a mindennapokat.
Ostobaságnak tartja a leggyakrabban emlegetett vádat.
A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ naptárában továbbra is szerepel Lakatos Márk december 2-i előadása Ízlésed és pofonok címmel, szúrta ki a Magyar Nemzet.
