Vita a migrációról: probléma vagy kihívás?

A Migrációkutató Intézet és a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont „A hatékony migrációs politika” címmel szervezett rendezvényt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. 

A workshopot Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgató-helyettese nyitotta meg. A szakember elmondta, hogy az Európára nehezedő migrációs nyomás hosszútávon érzékelhető marad. Ennek egyszerű oka van: Európa és annak tagállamai továbbra is vonzó célpontot jelentenek. Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója szerint a demográfia és a migráció azért izgalmas kérdés, mert sok szakember úgy véli, hogy a népesedéspolitikának egyik alapvető eleme a migráció. Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy Európában számos, Magyarország közvetlen környezetében pedig kettő olyan állam is van – ezek Ausztria és Csehország – amelyeknek lakossága kizárólag a migráció miatt növekedett. Leszögezte: a migráció a biztonságunkra nézve is döntő kérdés, gondoljunk csak a határvédelemre, a vallási különbségekre és egyéb integrációs vagy akár gazdasági problémákra. 

Migráció: probléma vagy kihívás?

Vajkai Edina, az NKE Rendészettudományi Karának munkatársa elméleti-kutatói szempontból közelítette meg a témát. Kifejtette: a migráció szabályozásának reaktív és proaktív irányvonala van. A reaktív a helyi közösségeket, a jogi és biztonsági szempontokat helyezi előtérbe és az irányzat képviselői szerint egy államnak nem kötelessége befogadnia a menekülőket. E migrációs szabályozás célja a beérkezők számának csökkentése és a szelektálása. A proaktív irányvonal esetén ellenben a globális közösség van a középpontban, és azt hirdeti: a migráció nem probléma, hanem a kihívás. E szemléletben nem a helyi közösség, hanem a migráció alanya jelenik meg, mint veszélyben lévő alany, így nekik morális kötelességünk segíteni. 

Kurucz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési Főosztályának vezetője elmondta, hogy a magyar álláspont szerint a migrációt nem a kontinens határain belül, hanem elsődlegesen a határokon kívül kell kezelni

Kifejtette: a béke, a demokrácia, a stabilitás és a jogbiztonság elérésével a kibocsátó régiókban (pl. Afrikában) el lehet érni, hogy a migrációs nyomás csökkenjen. Fontos ezekhez a törekvésekhez hozzájárulni, de a szakember kiemelte, hogy a politikai jellegű konfliktusokat nem lehet kívülről megoldani és mindig országra szabottan kell a segítséget eljuttatni. 

A válság még nem ért véget

Dancs Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium migrációs kihívások kezeléséért felelős helyettes államtitkára kijelentette, hogy a magyar álláspont szerint a biztonság ez első. Úgy véli, hogy világ két táborra oszlik migráció szempontjából, és Magyarország azokhoz tartozik, akik a komoly problémának érzékelik a jelenséget. Az ENSZ Globális Migrációs Kompaktjával kapcsolatban kijelentette: a kompakt első verziója szöges ellentétben állt a magyar állásponttal és bár nem rendelkezik jogi kötőerővel papíron, de olyan referenciaponttá válhat, amelyet kötelező figyelembe venni –mint ahogy ez az Agenda 2030-cal is történt.

és ez egy ország erőforrásaira nézve komoly terhet jelentene, a bürokráciában, az emberek mindennapi életében is változásokat eredményezne.

Világossá kell tenni: „Magyarországnak egyedi álláspontja van, nem kívánunk bevándorlóország lenni és nem fogadunk el semmilyen olyan dokumentumot, amelyet ezt akarja ránk erőszakolni”. Dancs megjegyezte: a mainstream média gyakori tévedése, hogy a multilaterális diplomáciában elzárkózunk másoktól – miközben számos nemzetközi szervezet létesített székhelyet Budapesten. „Nem egy ENSZ-diplomata, nagykövet mondja el számunkra, elképesztő reveláció az, hogy gyermekeiket biztonságban engedik ki Budapest utcáira, haza tudnak jönni az iskolából, sötétedés után emberek vannak az utcán, és mindez Nyugat-Európa egyes nagyvárosairól már nem mondható el” – mondta.

Molnár Balázs Péter, a Miniszterelnökség európai igazgatójának előadása zárta a workshopot. Kifejtette: Európa továbbra is „pull factorokat” küld az afrikai kontinensre a gazdasági migránsok számára, ezért „ébernek kell maradnunk”. Szerinte a migráció az Európai Unió politikájának legfontosabb kérdése, bár

A kötelező kvótával kapcsolatban elmondta, hogy azt Magyarország a kezdetektől fogva elutasította, és mára már nyilvánvalóan megbukott az intézkedés. Voltak olyan tagállamok, amelyek „jó európaiként” megvalósították a kvótát. Ilyen például Lettország, amely mind a 308 előírt személyt befogadta, majd pár héten belül már 302 befogadott személy kilétéről nem tudtak beszámolni – tette hozzá. Előadása végén elmondta, hogy amennyiben a külső határok védelme megoldottá válik, úgy biztosítani tudjuk a schengeni belső mozgást is, amely nem csak nekünk, kelet-európaiaknak, hanem a nyugat-európaiaknak is a legfontosabb vívmánya az Európai Unióban.