Egyesek szerint a könyvpiacot különösen érinteni fogják az Orbán Viktor által szeptemberre ígért nagy kultúrpolitikai változások. Gyurgyák János, L. Simon László és Kolosi Tamás azt vitatta meg, milyen téren lehet szükség állami beavatkozásra, illetve létrejöhet-e egy állami kiadó vagy terjesztőhálózat Magyarországon.
Milyen a magyar könyvpiac helyzete és szükség van-e állami beavatkozásra ezen a területen? – tette fel a kérdést kerekasztal-beszélgetésében az Örökség Kultúrpolitikai Intézet kedden, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A témát az állami kultúrpolitika oldaláról L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő, kiadói nézőpontból pedig Gyurgyák János, az Osiris Kiadó igazgató-főszerkesztője és Kolosi Tamás, a Líra Könyv Zrt. elnöke járta körül Zuppán András moderálásával.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a magyar könyvkiadással vannak problémák, de abban már eltértek a vélemények, hogy mik ezek közül a legfontosabbak, illetve milyen területen kell beavatkoznia az államnak.
Elszalasztott pillanat
L. Simon László szerint a magyar állam elszalasztotta azt a pillanatot, amikor a piac és a pluralitás védelmében avatkozhatott volna be ezen a területen, így – ha az eladott példányszámot tekintve folyamatosan zuhannak a magyar könyvkiadás mutatói.
– emlékeztetett a kultúrpolitikus.
Gyurgyák János szerint volt egy visszahozhatatlan pillanat a nyolcvanas és kilencvenes évek fordulóján, amikor az állami kultúrpolitikusoknak minden eszköz a kezükben volt, és ésszerű intézkedéseket hozhattak volna a könyvpiacon, ha nem csak a kezükben, hanem a fejükben is lett volna valami.
Kolosi Tamás szerint 2008-ig túltermelési válságba torkolló konjunktúra határozta meg a könyvpiacot, ma pedig ebből a válságból kezd talpra állni a könyvszektor, sosem látott választék és minőség vált általánossá. L. Simon vitatta ezt: egyrészt a könyvárak változása miatt nem következtethetünk konjunktúrára az árbevétel növekedéséből, másrészt a könyvek eladott példányszáma is folyamatosan zuhan a rendszerváltás óta – mondta.
Állami szerepvállalás
Gyurgyák János, az Osiris Kiadó igazgató-főszerkesztője elmondta, ő az erősebb állami beavatkozás mellett volt, különösen, a drasztikusan csökkenő példányszámú tudományos és szakkönyvek kapcsán, de Orbán Viktor tusványosi beszéde után – miszerint szeptemberben „nagy változások” jönnek a kultúra területén –, inkább tartani kezdett ettől. „Félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is” – fogalmazott.
AZ Osiris vezetője előrejelzéssel is szolgált azzal kapcsolatban, hogy mit jelentenek a szeptemberre ígért kultúrpolitikai változások: „Először is néhány igazgató röpülni fog” – szögezte le, kiemelve, hogy az állami beavatkozás szerinte nagymértékben fogják érinteni a könyvkiadást, mert a kormány ezzel kíván áttörést elérni a számára igen fontos emlékezetpolitika terén. Gyurgyák szerint az is lehetséges, hogy az állam meg fogja vásárolni az egyik vagy akár mindkét nagy terjesztőhálózatot.
L. Simon László erre azzal reagált,
Kolosi Tamás, az egyik ilyen hálózat vezetője nem reagált a felvetésre, mert kiment és amikor Gyurgyák kifejtette elméletét, épp nem tartózkodott a teremben. L. Simon azzal fejelte meg hozzászólását, hogy kijelentette: ha lenne felvásárlási szándék, akkor sem tartja valószínűnek Gyurgyák hipotézisét, hiszen annál „intelligensebb a Nemzeti Együttműködés Rendszere”, hogy egy meglévő láncot államilag felvásároljon: „Vannak erre vállalkozók” – jegyezte meg.
Zsuppán András tovább menve megkérdezte a résztvevőket, hogy szükség van-e új állami könyvkiadóra? Kolosi és L. Simon szinte egyszerre vágta rá, hogy „nincs”. L. Simon szerint viszont nem kérdés, hogy „piacon túli szempontok” is szerepet játszanak a kultúrpolitikában és a kultúrához való hozzáférés alkotmányos alapjoga indokolhatja az állami szerepvállalást. Kolosi és Gyurgyák egyetértettek abban, hogy ha már beavatkozik az állam, leginkább a szakkönyvek terén lenne tennivalója.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A briliáns történész és vitatott megítélésű politikus korszakalkotó könyveket írt és komoly hibákat vétett. Döntései igen, formátuma nem kérdőjelezhető meg.
Az elmúlt másfél évtizedben – a mindenkori kivételek előtt bár tisztelegve – kormányzati szinten ilyen drága Palikkal voltunk kultúraügyekben körül véve.
Meddig árad még a TISZA, milyen hibákat követett el a Fidesz-kormány a kultúrpolitikában?
A szakértőt a Mandiner lapigazgatója, Szalai Zoltán kérdezte.
A drogozás mellett, a kormány ellen zajlott szürreális tüntetés a Kossuth téren.
Ahogyan nincs ingyenes színház- vagy mozijegy, sem ingyenes könyv, úgy ezen a területen is joggal várják el a vezetők, hogy legyen lehetőségük a bevételszerzésre, ezzel is kiegészítve a szerény fenntartói forrásokat.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
