nem tud arról, hogy állami szereplők ilyenen gondolkodnának.
Kolosi Tamás, az egyik ilyen hálózat vezetője nem reagált a felvetésre, mert kiment és amikor Gyurgyák kifejtette elméletét, épp nem tartózkodott a teremben. L. Simon azzal fejelte meg hozzászólását, hogy kijelentette: ha lenne felvásárlási szándék, akkor sem tartja valószínűnek Gyurgyák hipotézisét, hiszen annál „intelligensebb a Nemzeti Együttműködés Rendszere”, hogy egy meglévő láncot államilag felvásároljon: „Vannak erre vállalkozók” – jegyezte meg.
Zsuppán András tovább menve megkérdezte a résztvevőket, hogy szükség van-e új állami könyvkiadóra? Kolosi és L. Simon szinte egyszerre vágta rá, hogy „nincs”. L. Simon szerint viszont nem kérdés, hogy „piacon túli szempontok” is szerepet játszanak a kultúrpolitikában és a kultúrához való hozzáférés alkotmányos alapjoga indokolhatja az állami szerepvállalást. Kolosi és Gyurgyák egyetértettek abban, hogy ha már beavatkozik az állam, leginkább a szakkönyvek terén lenne tennivalója.