Orbán volt a téma a lengyel tévében

2018. augusztus 07. 14:22

Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről vitatkoztak a lengyel TVN kereskedelmi tévéadó Horyzont nevű műsorában.

2018. augusztus 07. 14:22

A miniszterelnök Tusnádfürdőn elmondott beszéde volt a téma a legnagyobb lengyel kereskedelmi tévécsatornának számító TVN című adón, a Horyzont című műsorban. A meghívott vitapartnerek Bogdan Góralczyk varsói professzor és Marek Ostrowski, a Polityka hetilap publicistája voltak. 

A műsorban szó esett arról, hogy Orbán szerint politikai földrengés várható a jövő évi EP-választáson. Szóba került, hogy Orbán nem az államot, inkább az egész magyar nemzetet képviseli. Góralczyk elmondta, hogy Orbán egyesítené a magyar nemzetet, az EU-t pedig a maga módján úgy szeretné megváltoztatni, ahogy Magyarországgal tette. 

Ostrowski szerint a keresztény kultúra, a hagyományos családmodell, a gazdasági szuverenitás, a határ védelme és az EU-n belüli szavazati jogok védelme voltak a beszéd fő pontjai. A lengyelek ugyanakkor veszélyesnek tartják az Oroszországgal kapcsolatos magyar álláspontot.

Arra is kitértek, hogy Trianon túl szigorú és igazságtalan büntetést jelentett Magyarország számára, a trianoni békét pedig Lengyelország nem is ismerte el soha. Ostrowski kifejtette, hogy a magyaroknak teljes mértékben jogul van a kisebbségi jogok érvényesítésére és gyakorlására.

Összesen 25 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
MaBaker
2018. augusztus 08. 13:51
Azért az a pár falut készséggel elfogadták Zakopane környékén tőlünk a Lengyelek....
kopott
2018. augusztus 07. 20:24
Polak wenger dva bratanki. A legjobbindulatú nemzet. Fantasztikus a szolidaritás, amit kapunk tőlük folyamatosan. Dziekuje.
illesl
2018. augusztus 07. 16:23
Nagy tisztelője vagyok a lengyel népnek! Nagyon jónak és kívánatosnak tartom a V4 együttműködést. MINDAZON ÁLTAL NEM JÓ DOLOG, VALÓTLAN DOLGOZAT LEÍRNI EGY CIKK-ben. A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉSBŐL ADÓDOTT A LENT RÉSZLETEIBEN IS BEMÁSOLT TÉNY: LENGYEL ORSZÁG A TÖRTÉNELMI ÁRVA ÉS SZEPES VÁRMEGYÉK EGY RÉSZÉT A MAI NAPIG BIRTOKOLJA ÉS BENNE VOLT A NAGY OSZTOZKOZDÁSBAN... Egy másik tény, lehet, hogy ránk haragszik az orosz barátság miatt, de a lengyelek is sok esetben lepaktáltak a románokkal... 1. Lengyelország visszakerült a térképre, a Történeti Magyarországból is kapott területet (1920-24) 1918. április 8. A Monarchia szétdarabolására irányuló programokat, a túlzó területi követeléseket az antant nagyhatalmai hosszú időn át elutasították. Ezt összefogással akarták ellensúlyozni az „Elnyomott Népek Kongresszusá”-val Rómában. Az olasz, „jugoszláv”, lengyel, román, „csehszlovák”, angol, francia küldöttel elfogadták a „Nyilatkozat Ausztria–Magyarország ügyében a nemzetek szabadságáért”. Ebben kimondták, nem akarnak tovább a Birodalom keretében élni, az Osztrák-Magyar Monarchiát fel kell darabolni, és független államokat kívánnak alapítani. 1920. június 4. A versailles-i kastélykert Nagy-Trianon palotájában aláírt békediktátum kimondta Magyarország függetlenségét, de területét felosztotta. A trianoni békediktátumban ez is szerepel: 75. cikk: „Magyarország már most kijelenti, hogy elismeri és elfogadja Ausztria, Bulgária, Görögország, Lengyelország, Románia, a Szerb–Horvát–Szlovén Állam és a Cseh-Szlovák Állam határait úgy, amint ezeket a határokat a Szövetséges és Társult Főhatalmak megállapítják.” A ceremóniát Alexandre Millerand francia miniszterelnök vezényelte le. Aláíró országok: Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nicaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Sziám, Cseh-Szlovákország. Lengyelország is aláírta a Nagy-Trianoni Palotában a Magyarországra kényszerített békét, mivel a győztesek eddig az időpontig nem véglegesítették a lengyel-csehszlovák határt. Lengyelország követelése nagyjából az etnikai határt követte jelentős német lakossággal az 1412–1772 közötti fennhatóságra hivatkozva. A csehszlovák fél az egész megyét egyben ajánlotta népszavazásra, mivel a déli részen jelentős számú szlovák etnikum élt, így abban reménykedtek, hogy minden az övék lesz. De mivel az antant nem teljesítette a lengyelek követelését a Történeti Magyarország általuk elképzelt területe egy részének a bekebelezésére, a trianoni rendelkezéseket már nem ratifikálták (azaz nem erősítette meg a lengyel Parlament). Így két állam teljes egészében nem ismerte el a trianoni rendelkezéseket: a Szovjetunió és Lengyelország. Az USA sem írt alá a Nagy-Trianon palotában, de Magyarországgal 1921. augusztus 29-én külön békét kötött Budapesten, amelyben nem szerepelt Magyarország új határa. Tehát Csonka-Magyarország határait Lengyelország, a Szovjetunió és az USA nem ismerte el. A Történeti Magyarország területéből a végleges elcsatolások kialakulása (1925) után 6 ország kapott: Román Királyság 31,7%-ot, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 19,4%-ot, Cseh-Szlovákország 18,9%-ot, Ausztria 3 965 km²-t, 1,22%; Lengyelország 0,6 ezer km²-t, 0,18%; Fiume Szabad Város (melyet 1923. szeptember 16-án Olaszország annektált) 21 km²-t, 0,000065%. 1920. július 11. A spai konferencia elvetette a népszavazást a Cseh-Szlovákország és Lengyelország területi vitájában. A nagyhatalmi döntés előzetesen megosztotta a valamikori Osztrák Császársághoz tartozott tescheni területet, valamint a Magyar Királysághoz tartozott Árva és Szepes megyéket Lengyelország és Cseh-Szlovákország között.
Antigoné
2018. augusztus 07. 16:12
Á, dehogy, fake news az egész, Orbánt senki sehol nem jegyzi.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!