Eddig körülbelül 1600-an jelezték, hogy be akarnak lépni a Mi Hazánk Mozgalomba – mondta Novák Előd.
Eddig körülbelül 1600-an jelezték, hogy be akarnak lépni a Mi Hazánk Mozgalomba, nem tudják, közülük hányan érkeznek a Jobbikból, de a jelek szerint kilenc polgármester és mintegy száz önkormányzati képviselő lép át az új politikai szervezetbe – jelentette ki Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke szombati sajtótájékoztatóján.
A sajtótájékoztató témája egyébként a Mi Hazánk Mozgalom programjának társadalmi vitája volt. A bejegyeztetés alatt álló szervezet augusztus 20-ai rendezvényén elfogadandó alapító nyilatkozathoz feltett húsz kérdésről egyenként átlagosan ötezernél is többen mondtak véleményt.
Novák Előd elmondta: minden várakozásukat felülmúlta az összesen százezer voks és a harmincezernyi írásos vélemény. Hangsúlyozta, „egyáltalán nem népszerűséget hajhászó, sokkal inkább tabudöntögető” kérdéseket tettek fel, amelyek megvitatását korábban egyik párt sem merte felvállalni.
A felvetésekkel kapcsolatban átlagosan 90 százalék körüli támogatottság mutatkozott, a legnagyobb – 97,3 százalékos – egyetértés az ügynöklistákra nyilvánosságra hozatala és a kommunista luxusnyugdíjak megvonása ügyében mutatkozott. Második helyen a „parkolási maffia” megfékezése (97,1 százalék), a harmadikon „minden értelmetlen cigányügyi program” finanszírozásának leállítása szerepel, amit a válaszolók 96,4 százaléka pártolt – ismertette.
(MTI)
Rétvári Bence miniszterhelyettes a parlamentben kijelentette, 2010-ben csak 81-en ültek börtönben pedofil bűncselekmények miatt, most pedig a számuk elérte a 700-at, ez pedig azt jelenti, hogy a baloldali kormányzás alatt 600 ilyen ember sétálhatott szabadon.
Ha a pártelnök saját szavazóbázisát, de a képviselőit is dehonesztáló jelzőkkel illeti...
Az MSZP Harangozó Gábort indítja a dombóvári időközin.
Mégpedig a Memento Parkba, ahol kommunista szobrok vannak kiállítva.
A Tiszán kívül a többi baloldali párt nem jutna be az Országgyűlésbe egy most vasárnap esedékes országgyűlési választás esetén.
Javaslatukat azzal magyarázták, hogy „a fenyegetések korában messze nem mindegy, hogy ki dönt ilyen nagyon komoly kérdésekről”.
Megkezdődött F. János bírósági tárgyalása.
A mai útátadást úgy is tekinthetjük, hogy összekötöttük a burgenlandi magyarokat az erdélyi magyarokkal.
