Diákok újítanák meg a Corvinust – az MCC nyári táborában jártunk

„Világszínvonalú üzleti képzésért ne kelljen külföldre menni!” – fogalmazódott meg az igény gimnazistákban és egyetemistákban a Mathias Corvinus Collegium múlt heti nyári táborában, a Börzsönyben. Egy interaktív kerekasztal-beszélgetés és az azt követő workshop keretein belül közel száz középiskolás és egyetemista szedte össze álmai egyetemének működési alapelveit, valamint a magyar felsőoktatással kapcsolatos elvárásait, igényeit.

Már a kötetlen beszélgetés, közös gondolkozás alatt is felmerült a diákokban, hogy az egyetemi oktatóknak méltó fizetést kellene biztosítani annak érdekében, hogy a különböző hivatások új generációit a piacon elérhető legjobb szakemberek tanítsák. A diákok egyöntetű véleménye szerint a magyar egyetemeknek nyugati mintára kellene működniük, az államtól szabadabb módon. Az MCC-s tábor résztvevői úgy gondolták: optimális esetben az egyetem minél több kérdésben önállóan dönthet és nem kell mindig mindent a fenntartóval, az állammal egyeztetnie. A diákok több ponton kiemelték a hatékony kommunikáció jelentőségét. Szerintük a felsőoktatás csak akkor fejlődhet töretlenül, ha konstruktív párbeszéd alakul ki az egyetem és az állam, valamint az egyetem vezetése és a diákok között. 

A beszélgetést követően a diákok csoportokba tömörültek aszerint, hogy mely felsőoktatási intézménybe készülnek. A feladat az volt, hogy szedjék össze, hogyan reformálnák meg azt az egyetemet, ahová szeretnének felvételizni. Közösen össze kellett írniuk, mik az elvárásaik az adott egyetemmel kapcsolatban, megújítanák-e valamilyen téren és ha igen, hogyan. Az MCC-s tábor résztvevői közül a legtöbben valamilyen gazdasági, üzleti képzésre készültek, így a legtöbben a Corvinus Egyetem megújításán törték a fejüket. A leendő közgazdászokkal a workshop alatt pályakezdő közgazdászok és corvinusos hallgatók is együtt gondolkodtak.

A brainstorming végeztével a diákoknak fel kellett olvasniuk hallgatótársaik jelenlétében azokat a pontokat, amelyeket a Corvinus megújításával kapcsolatban közösen összeszedtek. Mindenekelőtt megfogalmazták, hogy szeretnék, ha világszínvonalú üzleti képzésért nem kellene külföldre menniük. Örülnének neki, ha lehetne itthon olyan üzleti diplomát szerezni, amit minimum a régió legjobbjaként ismernek és elismernek a világ bármely pontján. Specifikusan a Corvinusszal kapcsolatban is megfogalmazódott bennük az elvárás, hogy az egyetem működjön nyugati mintára és legyen az államtól szabadabb. Úgy gondolják, a Corvinus is akkor tudna hatékonyabban működni, ha minél több kérdésben önállóan dönthetne és nem kell mindent az állammal egyeztetnie. A diákok piaci béreket adnának a Corvinus tanárainak, hogy az üzleti élet legjobbjai taníthassák őket. Szeretnének minél több gyakorlati órán részt venni, hogy már korán betekintést nyerhessenek a munka világába, de ami talán minden korábban megfogalmazott elvárásnál erősebben jelent meg bennük: fontos számukra, hogy meghallgassák a véleményüket, az igényeiket. Szeretnék, ha az ő szavuk is számítana. Szerintük a Corvinus vezetésének is az az érdeke, hogy meghallgassa őket, ezek alapján pedig úgy gondolják: az egyetem fejlődése akkor fenntartható, ha konstruktív párbeszéd alakul ki a hallgatók, az oda készülő diákok és az egyetem vezetése között.

A foglalkozás végén a diákok egy része megfogadta, hogy megpróbálják eljuttatni a Corvinus megújításával kapcsolatos gondolataikat, javaslataikat a megfelelő fülekbe.