A gyerekjog világnézet!

„Próbáljuk meg összegyűjteni a 2017-es év pozitív változásait gyermekjogi szempontból! Mit gondol, vannak-e egyáltalán olyan jogszabály-változások, amiknek egyértelműen örülhetünk?

Ez az, ami később fog kiderülni. Rengeteg jogszabály-változás történt, ami mögött preventív szándék húzódik. Például tavaly lépett életbe a gyermekvédelmi törvény azon módosítása, mely szerint szankciók bevezetése mellett

EGYÜTTMŰKÖDÉSRE KÖTELEZHETŐ A SZÜLŐ A GYERMEKVÉDELMI RENDSZERREL.

Ez azt célozza, hogy hamarabb észrevegyék, ha egy gyereket súlyosan veszélyeztetnek. Ugyan pozitív szándék húzódik a törvénymódosítás mögött, de a legjobb esetben is csak részben tud megoldás lenni arra problémára, hogy az esetek nagy része többnyire észrevétlen marad. Az pedig csak most fog kiderülni, hogy a törvénymódosítást mennyire használja jól a gyakorlat, vagy mennyire ad lehetőséget a különböző túlkapásokra. Az utóbbi években az oktatás területén is állandó változások figyelhetők meg. A gyerekek továbbtanulási esélyeit kockáztatták a közép- és felsőoktatási felvételiket érintő gyors átalakítások. Tulajdonképpen kiszolgáltatott helyzetbe hozták a fiatalokat.

(...)

A gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések kapcsán elengedhetetlen beszélnünk a gyermekprostitúcióról. Annak ellenére, hogy nem hallani a prostitúció áldozatául esett gyerekekről és fiatal lányokról a híradásokban, mégsem gondolom, hogy rendezve lenne a sorsuk itthon.

Nincs rendezve ez a kérdéskör, hiszen a prostitúcióban érintett gyerekek helyzete 2017-ben sem változott Magyarországon. Egy ombudsmani jelentés beszámol arról, hogy ez valóban egy élő probléma itthon, nagy a rejtve maradás, és

A GYERMEKVÉDELMI RENDSZER JELENLEG NEM ALKALMAS A KEZELÉSÉRE.

Még mindig az áldozathibáztató gondolkodás jellemző az igazságszolgáltatásra. Szabálysértőnek és elkövetőnek tekintjük őket. Továbbá azt feltételezzük, hogy önként választják ezt az életmódot, nem pedig egy kényszerhelyzet vagy egy fájdalmas döntés következménye, ami velük történik. Nincsen semmilyen megbízható adat arról, hogy hányan vannak vagy hogy milyen körülmények között élnek. Az érintett gyerekekkel szembeni bánásmód teljesen esetleges. Szakmai protokoll hiányában csak a gyermekvédelmi jelzőrendszer adott tagján múlik, hogy mi lesz az áldozattá vált gyermekkel, speciális segítség és védett szálláshelyek pedig nem elérhetőek számukra. Ebben a kérdésben nagyon fontos lenne, hogy valóban szembenézzünk a problémával, és a társadalom is meglássa az érintettekben a gyermeket és a kiszolgáltatottságukat.”