A keresztény kultúra védelme is belekerülhet az alaptörvény módosított szövegébe.
Magyarország keresztény kultúrájának védelme és az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalma is bekerülne alaptörvénybe a törvényalkotási bizottság által csütörtökön megszavazott módosító indítvány szerint. A hetedik alaptörvény-módosításhoz benyújtott bizottsági módosító javaslat az állam minden szervének kötelességévé tenné az alkotmányos önazonosság mellett a keresztény kultúra védelmét is. „Keresztény kultúra nélkül nincs Európa és Magyarország” – ezzel indokolják a javaslatot, hozzátéve, hogy Európában jelenleg olyan folyamatok zajlanak, amelyek eredményeképpen Európa hagyományos kulturális arculata átalakulhat.
Az indítvány az emberhez méltó lakhatás és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításával összefüggésben alaptörvénybe foglalná az otthon jogi védelmét is. Ez a szabályozás kiegészülne az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmával, valamint azzal, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtése, továbbá a közterület közcélú használatának védelme érdekében az állam és a helyi önkormányzatok törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a bizottsági ülésen a kormány támogatásáról biztosította a javaslatokat.
(MTI)
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Alsó-Ausztria a sarkára áll: kereszteket a falra, szentek ünnepeit az óvodákba! Francesca Rivafinoli írása.
Kulturálisan mindegy, hogy Télapó vagy Szent Miklós; az üdvösséghez viszont nem az. Ungváry Zsolt írása.
Ez egy jogi intézmény (is), amelynek célja a nemzedékek rendjének biztosítása, és amely minden kultúrában és minden időben megtalálható.
Ő ma is, ebben a lelkileg kiégett, megcsömörlött és értékrendjében felbillent 21. században, az előttünk álló adventben is az ajtónk előtt áll és zörget.
Mit jelent a „könnyek adománya”? Miben különbözik a hétköznapi sírástól? Mi haszna van belőle a hívő embernek? Interjúnk Laki Zoltánnal, a Sursum Kiadó vezetőjével.
Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés. Pindroch Tamás írása.
Pascal Jansen nem tudja feldolgozni a történteket, Dibusz Dénes szerint maguknak kreálták ezt a kínos helyzetet...
