Kövér László: Kulcskérdés az EU nyugat-balkáni bővítése

Az Európai Unió jövőjének kulcskérdéseként jelölte meg a nyugat-balkáni bővítést Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki csütörtökön Budapesten arról biztosította Wolfgang Sobotkát, az Osztrák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnökét, hogy Magyarország minden segítséget megad ehhez.

A házelnök a kétoldalú találkozó után arról beszélt újságíróknak, hogy az osztrák házelnök a visegrádi négyek június 21-én kezdődő házelnöki találkozójára is elfogadta a meghívást, amelyen Magyarország átadja a V4 soros elnöki tisztségét Szlovákiának, Ausztria pedig az Európai Tanács elnökségét veszi át július 1-jén.

Értékelése szerint ezek kiváló lehetőséget adnak arra, hogy megvitassák azokat a kérdéseket, amelyekben együttműködést tudnak kialakítani a különböző uniós színtereken. Kövér László ezek közül kiemelte, hogy nézet- és érdekazonosság van a nyugat-balkáni bővítést illetően. Ez az osztrák elnökség egyik kiemelt témája és Magyarország kész minden segítséget megadni hozzá – jelentette ki.

A házelnök úgy jellemezte a helyzetet: a Nyugat-Balkán nemcsak Ausztria és Magyarország történelmi gyökerekből táplálkozó speciális érdeklődése miatt fontos, hanem az unió jövőjének és biztonságának kulcskérdése is. Erről meg kell győzni a bővítés iránt szkeptikus régebbi tagállamokat, nem szabad hátrébb sorolni a kérdést – fogalmazott.

Wolfgang Sobotka a tanácskozást követően a jó szomszédság szerepét hangsúlyozta az érdekérvényesítésben. Ausztria tanácsi elnöksége nagy feladatának nevezte a nyugat-balkáni folyamat gyorsítását. Ez az egész EU számára lényeges és a térség stabilitása szempontjából meghatározó – értékelt, fontosnak nevezve, hogy megismertessék ezen országokat a jogbiztonsággal, a jogállammal és a demokráciafejlődéssel.

A nemzeti tanács elnöke intenzívnek ítélte az osztrák-magyar gazdasági kapcsolatokat, jelezve: szerdán találkozott a Magyarországon működő osztrák cégek képviselőivel és azt tapasztalta, hogy nagyon elégedettek az elmúlt két év fejleményeivel. A gazdaságpolitika nem mindig volt ennyire zavartalan – jegyezte meg.

Wolfgang Sobotka reményét fejezte ki a 2009-ben az EU által létrehozott, de azóta „Csipkerózsika-álomba szenderült” Duna-stratégia  újjáélesztésére is. Kiemelte azt is, hogy Ausztria és Magyarország európai politikai kérdésekben gyakran egy irányba húz. Ezek közé sorolta a biztonság- és védelempolitikát, illetve a külső határok őrizetét. Kiállt amellett, hogy az EU-ra a „nagy kérdéseket” kell rábízni, az országoknak pedig meg kell hagyni, hogy helyben intézzék ügyeiket és megőrizhessék identitásukat.

(MTI)