Németországban elkezdhetnek aggódni – más következménye is lehet a sokat vitatott döntésnek
Nem törődtek a szakértők tiltakozásával.
Minden rákbeteg megkaphatja az ideális, rá szabott terápiát – mondta az OOI főigazgató főorvosa a nemzeti rákellenes nap alkalmából tartott keddi sajtótájékoztatón. Kásler Miklós kiemelte: egyre kevesebben vesztik az életüket rákos megbetegedésben.
Minden rákbeteg megkaphatja az ideális, rá szabott terápiát – mondta az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgató főorvosa a nemzeti rákellenes nap alkalmából tartott keddi budapesti sajtótájékoztatón. Kásler Miklós kiemelte, hogy az utóbbi 10-15 évben sokat javultak például a hererák, az emlőrák és a limfómák gyógyulási arányai. Emlékeztetett: 1974-ig a magyarországi rákmegbetegedési mutatók és a halálozási adatok nem mutattak különbséget a nyugat-európaiakhoz képest. 1974 és 1992 között azonban Magyarországon „exponenciálisan emelkedett mindkét adat”, miközben Nyugat-Európában a magasabb megbetegedési gyakoriság mellett sem emelkedett a halálozás – mondta.
„Lassú és áldatlan szakmai vita”
A magyarországi rákhalálozás 1999-ben volt a legmagasabb, akkor körülbelül 34 ezren vesztették életüket valamilyen daganatos betegség következtében. Azóta az új betegek növekvő száma mellett stagnált a halálozás, majd az utóbbi 8-10 évben folyamatosan csökkent, ami az új terápiás irányelvek, lehetőségek megjelenésének és az eszközpark megújításának köszönhető – ismertette a főigazgató. Kiemelte, az utóbbi négy évben jelentős fejlesztés indult az onkológiai műszereknél, vidéken megduplázódott a CT- és MR-kapacitás, és megújult a sugárterápiás műszerpark. Utóbbiról megemlítette, az országban 40 nagyteljesítményű besugárzó készülék van, amelyekből 28 új.
Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődik az országos vastagbélszűrési program, Kásler Miklós azt mondta, ismeretei szerint minden feltétel adott a program elindításához, annak szűrési módszereiről azonban „lassú és áldatlan szakmai vita” folyt az utóbbi években.
A romák érzékenyebbek lennének a rákmegbetegedésekre?
Orsós Zsuzsanna, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Népegészségtan Intézetének egyetemi adjunktusa a sajtótájékoztatón arról a kutatásáról beszélt, amely a magyarországi roma populáció genetikai érzékenységét vizsgálta a rákmegbetegedésekre.
Azt mondta: a vizsgálatokból kiderült, hogy a roma emberek genetikailag nem érzékenyebbek a daganatos megbetegedésekre, genetikailag nincs különbség a roma és nem roma népesség között abban, hogy fogékonyabbak-e a betegségekre. A roma populáció gyakoribb megbetegedéseinek, korai halálozásának így valószínűleg az életmód az oka.
A Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére 1993 óta április 10-e minden évben a nemzeti rákellenes nap, arra emlékezve, hogy Dollinger Gyula, az Országos Rákbizottság alapítója, a rákregiszter elindítója 1849. április 10-én született.
(MTI)