A migráció közegészségügyi kockázatai

„Arról, hogy a 2015 utáni tömeges migráció közbiztonsági kockázatot jelent, talán kevesen vitatják, ugyanakkor a probléma közegészségügyi vonatkozásairól kevés szó esik. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai alapján a legtöbb menekült tengeri úton érkezett: 2014-ben 216 ezren, 2015-ben már több mint egymillióan. Szintén ENSZ-adatok alapján Európában a legmagasabb a bevándorlók száma, azonban az emberek körülbelül fele a kontinensen belül váltott országot (2000-ben összesen 56 millió bevándorló élt európai országokban, ma már mintegy 80 millió).

Észak-Afrika területének 96 százaléka vízhiányos. Tényleges vízhiányról akkor beszélünk, ha az adott területen élő emberek a rendelkezésre álló vízfolyások legalább 75 százalékát hasznosítják; az ilyen területeken a kiaknázható édesvíz mennyisége nincs arányban a növekedő népességszámmal. Az osztrák katonai nemzetbiztonsági szolgálat 2017 eleji becslései szerint Európa újabb bevándorlási hullám előtt áll, és 2020-ig akár 15 millió migráns is érkezhet Afrikából, elsősorban Nigériából, Kongóból, Szudánból és Etiópiából főleg ökológiai problémák, munkanélküliség, jövedelemproblémák miatt.

A fenti adatok fényében kijelenthető, hogy a népvándorlás egészségügyi kockázata, hogy a migránsok súlyos betegségeket hurcolhatnak be Európába. A különböző komoly fertőzéses betegségek egy része néhány évszázaddal ezelőtt Európában is szedte áldozatait, például a pestis a XIV. században Európa népességének felét is megölhette. Időben közelebbi például az 1881–1896 között nemzetközivé váló kolerajárvány, amely Afrikán, Ázsián szétterjedve elérte Franciaország és Németország egyes részeit is.

Az alábbiakban néhány jelentősebb betegséget és azok epidémiás kockázatát vesszük sorra. A WHO 2017. évi jelentése csak az elhanyagolt trópusi betegségek körében hatszázmillió érintettet jelöl meg. Egy 2009-es, az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete által publikált tanulmány még csupán ötszázmillió szubszaharai (szegénységben élő) beteg érintettről ír, a dokumentum szerint a horogféreg okozta parazitás fertőzés közel 250 millió embert érintett a Szubszaharában, a vérmételyes bilharziózis-betegség 192 milliót.

Ha a liberális csapokat megnyitjuk, ömlik belőlük, hogy a migráció jó, sőt támogatandó fejleménye korunknak. Hangoztatják ezt anélkül, hogy egyetlen konkrétumról érdemben be tudnának számolni. Mondjuk ki nyíltan: az ellenzék és a Soros György érdekeit kiszolgáló média tagadja a szabályozatlan, nem ellenőrzött migráció sokféle veszélyeit. Mert bizony van kockázat, nem kevés – gazdasági, biztonsági és egészségügyi.

A kérdés szakértői pontosan tudják, hogy például a szubszaharai térségben a magas arányú látencia miatt minden adat becsült, hiszen a törzsi társadalmakban az orvosi ellátás az ott élők jelentős hányadának elérhetetlen, így senki nem tudja pontosan meghatározni a betegek, fertőzöttek számát. Ezért mutatkozik jelentős eltérés a becsült adatok között, és az is tény, hogy a fertőzések fénysebességgel terjednek a Fekete-Afrikában.

A bevándorlás egészségügyi kockázatait a liberális médiumok megpróbálják a szőnyeg alá söpörni. Aki beszél róluk, azt fasisztának, nácinak bélyegzik, miközben ők is tudják, hogy a veszély nem kopogtat, hanem dörömböl Euró­pa ajtaján. Sőt bizonyos értelemben már házon belül van.”