Lázár: Szükséges a „Stop Soros” törvénycsomag elfogadása

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a „Soros-hálózat” tagjai nemcsak Magyarországon igyekeznek befolyásolni a döntéseket, hanem Brüsszelben is folyamatosan próbálnak beavatkozni a Magyarországot – és Lengyelországot – érintő uniós jelentések, álláspontok kialakításába.

Lázár János a szerdai kormányülés után tartott budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: Magyarországon kétezer olyan aktivista dolgozik, akiket Soros György pénzel, és akiknek feladata a beavatkozás a belpolitikai döntéshozatalba. Jelenleg a bevándorlással kapcsolatos döntések befolyásolása a legfontosabb célkitűzésük – emelte ki. Soros György brüsszeli irodája pedig a Magyarországgal – és Lengyelországgal - kapcsolatos uniós jelentésekbe próbál beavatkozni különböző szövegszerű javaslatokkal – tette hozzá a miniszter.

Nemzetbiztonsági megfontolások

Szerinte a választás után a magyar kormánynak nemzetbiztonsági megfontolásokból értékelnie kell ezeket a folyamatokat, sőt fel kell hívnia az Európai Unió figyelmét arra, hogy ezek a szervezetek beavatkoznak az Európai Bizottság döntéshozatalába, ami nem transzparens. A kormány mindezek alapján továbbra is szükségesnek tartja a „Stop Soros” törvénycsomag elfogadását – közölte Lázár János.

A miniszter elmondta, hogy a kormányülésen Orbán Viktor miniszterelnök számot adott az Európai Tanács múlt heti üléséről, közölve, hogy a bolgár elnökség határvédelemmel kapcsolatos javaslatát Magyarország nem tudja támogatni, mert az a bevándorlók szétosztására helyezi a hangsúlyt. Emellett a kormány megerősítette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mandátumát, hogy továbbra is tiltakozzon az ENSZ-ben a migrációs paktum tartalmával kapcsolatban, Magyarország pedig mindaddig nem csatlakozik egy közös uniós állásponthoz, amíg nem fogadják el 12 pontos javaslatcsomagját – tájékoztatott a Miniszterelnökség vezetője.

A Szkripal-ügyről is szó volt, amelyről Lázár János elmondta: Orbán Viktor javasolta Brüsszelben az EU állandó képviselőjének visszahívását Moszkvából konzultációra. A Magyarországról kiutasított orosz diplomata ügyében nem közölt részleteket.

Bejelentette azt is: a kormány vizsgálja, hogyan tudja érvényesíteni a téli rezsicsökkentést azokon a településeken, ahol nincs kiépítve gáz- vagy távhőhálózat. Kifejtette: mintegy 300 település lehet, ahol nincs ilyen hálózat, az ott élő lakosság támogatásáról a következő napokban döntenek. Hozzátette: az érintettek nem feltétlenül tűzifával fűtenek, háztartásonként eltérnek a módok. Jelezte azt is, hogy a korábban bejelentett téli rezsicsökkentés – amely 12 ezer forint jóváírással jár – mintegy 3 millió 400 ezer lakást érinthet, amiből 5-600 ezer távfűtött, ugyanakkor van átfedés, mert ezek között is van, ahol gázt is használnak, például főzéshez.

Jók az adatok

Mint ismertette, a kormány áttekintette a gazdasági adatokat is, megállapítva, hogy 25 éve nem voltak ilyen jók a foglalkoztatási adatok, mint az idei első negyedévben, a tavalyinál még nagyobb mértékben nőttek a reálbérek, a GKI konjunktúra indexe pozitív kilátásokat igazol vissza és a bizalmi index is régen volt ilyen jó állapotban.

Közölte továbbá, a kormány törvényjavaslatot nyújt be, amely alapján Magyarországon a legmagasabb épület 65 méter magas lehetne. A szabályozás – amelyről az új parlament dönthet majd – június 30-án lépne hatályba.

A fővárossal kapcsolatban a tárcavezető úgy indokolt: városképvédelmi okokból hiba lenne, ha a pesti oldal legmagasabb pontját adó Szent István-bazilikánál magasabb épület létesülne. Megjegyezte: jelenleg három magasház-építési projekt is „veszélyezteti” Pestet, 120 méter magas épületek is szóba kerültek. A kormány akár az érintettek kártalanítása mellett is kész rendezni a helyzetet - jelezte.

A kormányülésen született döntések közül Lázár János azt is ismertette, hogy május végéig meghosszabbítják a szegedi Szeviép-ügy károsultjainak jelentkezési határidejét. Tájékoztatása szerint a felszámoló 106 károsultat tart nyilván, a követelésük 1,4 milliárd forint tőke és 900 millió forint kamat. Eddig több mint 50 károsultnak összesen 690 millió forintot fizettek ki – közölte, tisztázandónak nevezve a szegedi önkormányzat felelősségét az építőipari vállalkozás csődjének ügyével kapcsolatban.

Kötvények és kockázatok

Megkérdezték arról, hogy sajtóhírek szerint magyar letelepedési kötvényt vásárolhatott egy nemzetközi bűnszervezet tagja és egy, a szíriai diktatúrához köthető ember. Azt válaszolta: a kötvény nem jelent állandó letelepedési jogot, a kötvényt jegyzőket pedig a nemzetbiztonsági szervek átvilágította. Semmiféle visszaélésről, hibáról vagy hanyagságról nem tud számot adni – mondta, kiemelve: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) és az elhárítás is profi munkát végez.

A miniszter azt is megjegyezte: azok, akik most nemzetbiztonsági kockázatot kiáltanak, olyan embereket védenek vagy politikailag támogatnak, akik Röszkénél a magyar rendőrökre támadtak. Nem kormánytagoknak kell megítélni, ki jelent kockázatot – jelentette ki, azt kérve, a sajtó hallgassa meg a szakértőket.

A minisztert kérdezték arról, hogy a Ferencváros futballcsapatának korábbi szurkolói koordinátora egy interjúban azt állította, hogy utasítást kapott egy MSZP-s népszavazási kérdés benyújtásának megakadályozására. Szürreálisnak nevezte a történetet, visszautasítva, hogy bármiféle utasítás érkezett volna a Fidesztől. „Hogy belőve vagy részegen ki mit beszél össze-vissza, azzal a kormány tagjaként nem kívánok foglalkozni” – kommentált.

Az erőszakkal fenyegető ózdi jobbikos polgármester, Janiczak Dávid ügyére a miniszter kérdésre úgy reagált: Hódmezővásárhelyen – ahol 10 évig volt polgármester – az ilyen viselkedést a polgármesteri tisztséghez méltatlannak tartják a választók.

(MTI)