Bartis Attila író, fotográfus fényképeiből nyílik kiállítás a Mai Manó Házban.
Bartis Attila író, fotográfus fényképeiből látható kiállítás csütörtöktől a Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Házban. A többségében Jáva szigetén készült, mintegy 80 fekete-fehér fényképen Bartis Attila a világ töredékeit rögzíti. Munkamódszerét ösztönösség jellemzi, előre kiszámíthatatlan pillanatokat örökít meg – mondta el Petrányi Zsolt, A szigeteken című tárlat kurátora csütörtökön, a kiállítás sajtóbemutatóján.
A galéria két szintjén megtekinthető felvételek helyszínének és idejének beazonosítását nem segítik képaláírások, ezzel arra szeretnék ösztönözni a látogatót, hogy ne azzal foglalkozzon, hol készültek a fotók, hanem magukra a képekre figyeljen – fűzte hozzá a művészettörténész, aki szerint Bartis Attila nem dokumentarista fotós, képeivel nem egy egzotikus táj hangulatát akarja visszaadni, hanem személyes érzéseit közvetíti a valóságról.
A leginkább regényeiről ismert Bartis Attila kiemelte, hogy az elmúlt négy évből kettőt töltött Jáván, ahová elsősorban alkotni jár. Mint fogalmazott, az indonéz szigeten mindig kívülálló és idegen marad, függetlenül attól, mennyi időt tölt ott, vagy hogy helyi nőt vesz-e feleségül. Ebből a speciális helyzetből adódik az ott megélhető létformája, amely elmondása szerint olyan, jó értelemben vett „infantilis szabadságérzetet” nyújt neki, amelyet itthon csak gyermekkorában tapasztalhat meg az ember.
Bartis Attilának a kiállításon is látható fényképeiből az alkalomra a Magvető Kiadó egy nagyméretű angol és magyar nyelvű fotóalbumot jelentetett meg. Dávid Anna, a kiadó vezetője hangsúlyozta: a kiadványban a felvételek mellett három szöveg is olvasható, amelyek többek között a képek művészettörténeti vonatkozásait, valamint Bartis Attila fényképeinek és írásainak viszonyát elemzik.
Az elmúlt évtizedben készült felvételekből válogató tárlat újabb mérföldkő Bartis Attila fotográfiai munkásságában – emelte ki Baki Péter, a Mai Manó Ház ügyvezetője. A kiállítást, amelyet csütörtök este Kemény István költő, író nyit meg, május 13-ig lehet megtekinteni.
(MTI)
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
