A nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány törekszik arra, hogy megbecsülje az orvosok és ápolók munkáját.
A magyar gazdaság jó teljesítményének köszönhetően megkezdődhetett az egészségügy felzárkóztatása – hangoztatta a nemzetgazdasági miniszter kedden Budapesten, a III. kerületi Szent Margit-rendelőintézet tüdőgondozó állomása új tüdőszűrő berendezésének átadásán.
Varga Mihály úgy fogalmazott, évtizedek lemaradását kell behozni, az elmúlt években azonban sok olyan intézkedés történt, amely az egészségügy felzárkóztatását segíti. A miniszter, aki a II. és III. kerület országgyűlési képviselője is, hozzátette: a gazdaság növekedése teret ad arra, hogy többet tudjanak költeni az egészségügyre, oktatásra, közbiztonságra vagy a határvédelemre.
Az egészségügyet kiemelve azt mondta, 2010 után 500 milliárd forintot fordítottak a vidéki kórházak megújítására, a következő években pedig 700 milliárd forintot fordítanak a főváros és Pest megye egészségügyi ellátásának fejlesztésére az Egészséges Budapest Program keretében.
Varga Mihály hozzátette, az egészségügy legfontosabb elemét ugyanakkor az abban dolgozók adják, ezért a kormány törekszik arra, hogy megbecsülje az orvosok és ápolók munkáját. Jelezte, hogy 2010 óta 400 milliárd forinttal többet fordítottak az egészségügyben dolgozók béremelésére, szemben a 2010 előtti időszakkal, amikor 600 milliárd forint értékben történt forráskivonás az ágazatból.
A miniszter emlékeztetett, 2016-ban egy újabb többéves, 97 ezer munkavállalót érintő béremelési programot indított a kormány. Ennek részeként tavaly bruttó 12 százalékos alapbéremelésben részesültek a szakdolgozók, míg a szakorvosok fizetése az elmúlt két évben 207 ezer forinttal nőtt - ismertette. Ezenkívül - fűzte hozzá - az idén novemberben esedékes újabb 8 százalékos béremelést előrehozták január 1-jére.
„Még nem dőlhetünk hátra”, hiszen évtizedek lemaradását kell behozni, de a magyar gazdaság jó teljesítményének köszönhetően megkezdődhetett az egészségügyi ágazat felzárkóztatása – mondta Varga Mihály.
Bús Balázs (Fidesz-KDNP), Óbuda-Békásmegyer polgármestere az átadáson azt mondta, a mellkasszűrő berendezés cseréje már időszerű volt, hiszen az előző gép 1980 óta működött, állapota nagyon leromlott volt.
Az új, korszerű röntgengép beüzemeléséhez minimális átalakítást kellett végezni az épületen, ez és a kapcsolódó informatikai fejlesztés költsége 3,5 millió forint volt; a berendezés 26,8 millió forintba került, amit az önkormányzat saját erőből vásárolt.
Farkas Anna, a Szent Margit-rendelőintézet ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az önkormányzat és a Szent Margit-kórház összefogásával számos egészségügyi fejlesztés valósult meg a III. kerületben. A legjelentősebb beruházás ezek közül, hogy 5,5 milliárd forint kormányzati és önkormányzati forrásból teljesen megújulhat a kerületi járóbeteg-szakellátás – közölte.
(MTI)
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Miközben egész Európa az 50 ezer milliárdos háborús számlától hangos, a Tisza Párt elnöke egyetlen szótagot sem mert vesztegetni a témára. A kiabálás mögött kínos csend húzódik a magyarokat leginkább érintő ügyről, mert Magyar Péter nem mer szembemenni brüsszeli főnökeivel – mutatjuk, mi maradt ki a szónoklatból.
A Nyugat legsúlyosabb válságát éli 1945 óta, Európa lemaradt, az „erős emberek” kora jön – mondja a partizános évértékelőjében Tölgyessy Péter, aki szerint ebben a korszakban Magyar Péter politikája üres ígérethalmaz, stratégia nélkül. Nem egyértelmű, hogy választást tudna nyerni.
A valóságérzékelés teljes hiánya? Miközben Orbán Viktor telt ház előtt, zsúfolásig telt arénában beszélt Szegeden, Magyar Péter rendezvényén csak lézengtek az érdeklődők. A Tisza elnöke mégis azt állította, nála kétszer annyian voltak.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
Sem a miniszterelnök, sem Lázár János nem jött zavarba.
Szülők válása, első szerelem és közösségi média. Rózsa Gábor filmje kevésbé ünnepi, inkább felnövéstörténet, magabiztosan megfelelve a műfaji elvárásnak. És ami még fontosabb: egyetlen kínos pillanata sincs.
A herceg elleni bestiális támadást előre eltervezték, mégis indulatból követték el, de azt is megtudjuk, hogyan étkezett Szent László és a Rurik-dinasztia leszármazottja. Biológusok a Mandinernek.
