A CSOK-ról, a jövőbeni útépítési tervekről, az Állami Számvevőszékről, a „Ne menj suliba” nevű kezdeményezésről és Gyurcsány Ferencről is szó esett a csütörtöki Kormányinfón.
A kormány megkönnyíti a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) kapcsolatos ügyintézést – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Lázár János jelezte: a bürokratikus akadályok csökkentéséről két hét múlva dönt a kormány. A tárcavezető közölte, hogy a kormány áttekintette a január 1-jétől érvényes változásokat és a gazdasági helyzetet. Emlékeztetett, hogy – az ágazati béremelések mellett – 8 százalékkal nőtt a minimálbér és 12 százalékkal a garantált bérminimum. A reálkeresetek 58. hónapja nőnek – jegyezte meg. Jelezte, hogy az adópolitikai döntések révén 60 milliárd forint marad a családoknál és idén is az adóhatóság készíti a személyi jövedelemadó bevallást mások mellett 4 millió magánszemélynek. Lázár János beszámolt arról, hogy az év végére bővülő szélessávú kapacitás és az 5 százalékos internetáfa jelentős előrelépést jelent a digitális átállásban.
Egyeztetések az Európai Bizottsággal
Az adóváltozások között szólt egyes áfakulcsok csökkentéséről, továbbá elmondta: a 15 százalékos szja 2700 milliárd forintot hagy az embereknél, a gyermekek után járó kedvezmények pedig további 1900 milliárdot a családoknál. Hozzátette: januárban már 3 százalékkal magasabb nyugdíjat kézbesítenek. Megerősítette azt is: a kormány célja, hogy tíz éven belül ne legyen szüksége az országnak importáramra, s ehhez a földtulajdonosoknak engedélyt és kedvezményes hitelt biztosítanak kis teljesítményű napelemparkok létrehozásához. Ezzel kapcsolatban megkezdték az egyeztetést az Európai Bizottsággal, amely támogatja ezt az irányt – mondta. A miniszter arról is beszámolt, hogy a kormány jóváhagyta a 450 kilométeres Budapest-Kolozsvár gyorsvasút létrehozásának tervtanulmányait, a következő ülésen pedig tárgyalnak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és Budapest belvárosának vasúti összekötéséről.
Lázár János arról is számot adott, hogy a 90 PPP-konstrukcióból 46 szerződést már kiváltottak, a fennmaradó 44 esetében pedig még 2100 milliárd forint fizetési kötelezettsége van az államnak. Eddig 1200 milliárd forintot tudtak le – ismertette. Beszámolt több oktatási-kulturális kormányzati szándékról is, így egy I. kerületi, Bem rakparti Andrássy Gyula-emlékhely létrehozásáról, az Országos Rabbiképző könyvtárának megújításáról, egy új, 16 tantermes katolikus iskola létesítéséről Szegeden, a Szegedi Tudományegyetem zeneművészeti szakközépiskolájának új elhelyezéséről, valamint a kazincbarcikai Don Bosco iskola további fejlesztéséről. Arról a kabinetdöntésről is szólt, amely szerint a hazai építőipari vállalkozásokat segítő 20 milliárd forintos programot indít a gazdasági tárca. Tatabányán, Nagykátán és Vácon pedig felújítják a mentőállomást – tájékoztatott, hozzátéve, hogy ismét támogatni fogják a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot is. A politikus kérdésre elmondta, hogy a várpalotai körgyűrű műszaki átvétele zajlik, azt várhatóan februárban adják át. Az M0-ás körgyűrű összekapcsolására vonatkozó kérdésre pedig azt közölte: környezetvédelmi hatásvizsgálatokra várnak, azonban a beruházás irreálisan drága is lehet, ha minden zöld szempontot figyelembe vesznek, s ez esetben mérlegelni kell, hogy megéri-e.
Gyurcsány Ferenc, a szövetséges
A tárcavezető kérdésre a választási kampány részének tartotta az Állami Számvevőszék épületének festékkel leöntését és azt, hogy az MSZP feljelentette Orbán Viktor miniszterelnököt, Selmeczi Gabriella korábbi nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízottat és Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági minisztert, mostani jegybankelnököt a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása miatt. Kérdezték a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás kampányáról, azon belül a helyi katolikus plébános megszólalásáról, amelyről azt mondta: Magyarországnak olyan országnak kell lennie, ahol egy katolikus plébános elmondhatja véleményét. Szerinte komoly probléma, hogy a sajtó egy része üldözi és megbélyegzi azt a papot, aki egy kérdésben kifejti az álláspontját. Az ellenzéki polgármesterjelöltről szólva úgy fogalmazott: akinek Hódmezővásárhelyen Gyurcsány Ferenc a szövetségese, az nem vásárhelyi.
Lázár János a tájékoztatón megerősítette, hogy az állam meg akarja venni a Bálna épületét. A „Ne menj suliba” nevű kezdeményezést firtató kérdésre pedig a véleménynyilvánítás szabadságát emelte ki és jelezte: a diákok észrevételeit mindig komolyan kell venni. Arra a felvetésre, hogy Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott tábort szervezne például a miniszterek gyermekeinek, Lázár János azt felelte: „Kerényi Imre egy kiváló művészember, egy rendező, álmodott valamit, ami nem úgy lesz, ilyen van”.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az MSZP egykori országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: „A rendkívüli idők rendkívüli döntéseket követelnek.” Cserébe komoly kérdések merültek fel a Tisza állítólagos támogatottsága kapcsán.
Az Európai Bizottság hosszú távú krízissel, egekbe szökő árakkal és ellátási zavarokkal számol, de érdemi választ nem ad a problémákra.
Donald Trump egyértelmű támogatása és az amerikai–magyar kapcsolatok erősödése teljes idegösszeomlást okozott az uniós elitnél.
Megvan a győzelem!
Nyílt lapokkal játszik már az Európai Bizottság.
Úgy visszautasította az Európai Bizottság üzemanyagra vonatkozó tervét a kormányfő, hogy öröm nézni.
Ukrajna nekimegy mindenkinek, ez lehet a magyar határ melletti terror-előkészület hátterében. Zelenszkijt nem érdekli a globális energiaválság.
Meghozták a hatásukat a keresetlen szavak.
