Új Öveges professzorokat képeznek?

Milyen egy jó tudós? Hogyan érdemes írnia és beszélnie egy kutatónak ahhoz, hogy az eredményeit a szélesebb közönség is megértse? Milyen az ideális kutatói életpályamodell?  

Többek között e kérdésekkel foglalkozik a Budapesti Corvinus Egyetemen egy EFOP-projekt keretében működő Tudománykommunikáció kutatócsoport. A tudománykommunikáció definíciója szerint a közéleti kommunikáció egyik részterületét jelenti, amely tudományos témákban nyilvánul meg, és a célközönsége rendszerint nem szakértőkből áll.

A tudománykommunikáció legfőbb céljai a következők: a kutatók tegyék közzé a tudományos eredményeiket a nagyközönség számára; magyarázzák el a módszereiket, az eredményeiket és azok hasznosságát a társadalom számára; küzdjenek a téves információk, az áltudományok ellen; lássák el információval a (kormányzati, vezetői) döntéshozatalt, illetve próbáljanak meg a kutatáshoz támogatást elnyerni.

Ez – amint e felsorolásból is látható – már önmagában egy teljes embert kívánó feladat. Éppen ezért az a célja a kutatócsoportnak, hogy a jelenleg a doktori képzésben részt vevő hallgatóknak segítsen a tudós mint kommunikátori szerepre való felkészülésben. 

Az Aczél Petra vezette kutatócsoport kidolgozta e komplex készségcsoport fejlesztésére a sciXcom rendszert, amely – a nevében rejti a tudomány (science) szót és a hatos számot (six) – hat dimenzióból áll össze. Tudományos, közéleti, oktatási, gazdasági, igazgatási és adatbázis színtér szerint rendezhetők azok a kompetenciák, amelyeket egy doktorandusznak érdemes fejlesztenie. Ehhez egy olyan képzési modult alakítanak ki, amely a doktoranduszok tudománykommunikációs fejlesztését, a szükséges készségek elsajátítását segíti elő. A képzés célközönségre szabott kidolgozásához kérdőíves felmérést végeznek az érintettek körében.

Aki doktoranduszként úgy érzi, szívesen segítené a munkát, kattintson és töltse ki a kérdőívet!