Mi ezért nem vagyunk befogadó ország, ennek pszichológiailag van értelme. Interjú.
„Ha már az EU-t említette: megférhet az európai identitás a magyar identitással?
Ami ebben a kérdésben a cseles, hogy az EU-hoz való viszonyt és az Európához való viszonyt külön kell kezelni egymástól. Akikben erős az áldozati tudat, azok általában Unió ellenesek. A politikusaink beszédeiben megjelenik, ha megfigyeljük, hogy az EU hasonlóan működik, mint a Szovjetunió. Mintha nem látnánk a különbséget aközött, hogy önként megszavaztuk a belépést és mint a brit példa is mutatja, szabadon kiléphetünk, a Szovjetunió uralta keleti blokkba viszont belekényszerítettek és katonai erőszakkal tartottak benn minket.
SOKAN AZ EU-BAN EGY ÚJ MEGSZÁLLÓ FENYEGETÉSÉT LÁTJÁK.
A kollektív áldozati tudat nagyon jól használható politikai mozgósítő erőként, ha megvan az ellenség, akivel szemben lehet egységes csoportot alkotni. A menekültek önmagukban nem elegek ehhez, mert nem elég erős csoport, de ha egy hatalomhoz társítjuk őket, máris be tudják tölteni ezt a funkciót. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy mi már tudjuk milyen az iszlámmal élni. Vagyis hazánk egyik legbefolyásosabb politikusa párhuzamot vont a menekültek és az Ottomán Birodalom között.
A plakátkampány is sok tekintetben ezt a szabadságharcos retorikát képviseli. Ez jól passzol az identitásunkhoz, hiszen
A MAGYAROK MINDIG IS SZABADSÁGHARCBAN VOLTAK MINDEN MEGSZÁLLÓVAL SZEMBEN.
A magyar kormány most arra törekszik, hogy átdefiniálja az európai identitást: mi vagyunk az igazi európaiak, az utolsó védőbástya, mi őrizzük az európai értékeket akárcsak Nándorfehérvárnál. Mi találkozunk a végeken a menekültekkel.
Hogyan változhatna meg ez az ellenséges gondolkodásmód?
Nem segíti a magyarok és az EU együttélését, hogy a mi világháborús veszteségeinkről és Trianonról például egyáltalán nem folyik diskurzus. Senki nem beszél erről a magyarokon kívül, ez egy külső probléma. Nyugat-Európa gyakorlatilag a közép-kelet európai zónát odaadta a szovjeteknek, érdekes módon még sincs erről szóló kutatás a nyugat-európai szociálpszichológiában. Az EU-ról való vélekedések azonban mások, mint az európaiságról. Ezt kristály tisztán külön kell választani.
EURÓPÁHOZ TUDUNK KAPCSOLÓDNI, AZ EU-HOZ NEM BIZTOS.
A menekült kérdés kapcsán a Nemzettudat/hasadás konferenciánkon elhangzott olyan érvelés, miszerint az egészséges nemzettudat befogadó, az etnikailag heterogén országok sikeresebbek. Mit gondol erről?
Ezt kicsit így igazságtalannak tartanám. Figyelembe kell vennünk, hogy a nyugati országoknak nagyon más a történelme. Magyarország esetében a kollektív áldozati tudatnak van egy viszonylag objektív része, hiszen tény, hogy a törökök itt voltak százötven évig, tény, hogy itt voltak a Habsburgok, tény, hogy a németek és szovjetek is megszállták Magyarországot. Ezért nyilvánvalóan nagyon másképp reagálunk azokra az eseményekre, amik potenciális veszélyt rejtenek magukban.
NEKÜNK AZ AZ ÉLMÉNYÜNK, HOGY SOKSZOR VISSZAÉLTEK A VISZONYLAGOS GYENGESÉGÜNKKEL.
Ezért amikor jön egy kultúránktól idegen tömeg, logikus módon jobban tartunk tőlük, mint akik nem ilyen világképpel rendelkeznek. Ezért nem is szeretem az egészséges, nem egészséges megkülönböztetést, ami a nemzettudatot illeti, mert az objektív valóságot figyelmen kívül hagyja. A kollektív áldozati tudat immunizálja a csoportot, akárcsak a bántalmazott embereket. Mi ezért nem vagyunk befogadó ország, ennek pszichológiailag van értelme.”
Ferenc pápa békepárti, Joe Biden sorosista, Magyarország Brüsszel ellenzéke, Magyar Péternél meg amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Összefoglalónk!
Mintha a 21. században a szuverenitással nem lehetne foglalkozni.
Közel 40 év után visszavonul a magyar zenei élet egyik meghatározó alakja, a zenekarral pedig erről és a jelen felállásában utolsó, decemberi koncertről beszélgettünk.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Az újságíró arról is beszélt, azért nem fejezte be a melegekről szóló könyvét, mert felmerült benne, hogy egy bizonyos kör „elteheti láb alól”.
„A fejétől bűzlik a hal, és amit Péter képvisel, az nem jó” – véli a Tisza Párt elnökének volt barátnője.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
