November 4-i megemlékezés: Európa legdicsőségesebb két hete volt a magyar forradalom

Ma már Magyarország önálló, és '56 szelleme fundamentumként szolgál mindenki számára, aki a közért, a nemzetért dolgozhat – hangoztatta Kucsák László fideszes országgyűlési képviselő szombaton Budapesten, a november 4-i nemzeti gyásznapon tartott megemlékezésen.

1956 és a XVIII. kerület

A XVIII. kerületi Hargita téri 1956-os emlékműnél tartott megemlékezésen Kucsák László azt mondta: az akkori rendszert az egész magyar nép söpörte el; a világon páratlan szabadságharc bontakozott ki, amely azért indult, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, miként éljen.

Kijelentette: nemcsak a forradalom hőseire és áldozataira kell emlékezni, hanem azokra is, akik nem tudták kibontakoztatni tehetségüket, vagy el kellett hagyniuk hazájukat. Mint mondta, 1956-ban halottak napja után kezdődött az igazi gyász, amikor november 4-én megindult az előre megtervezett támadás: a tankokkal, lánctalpasokkal érkező megszálló szovjet hadsereget a lőrinciek is láthatták az Üllői úton. A hősies ellenállás több helyen tovább folyt, az év végére viszont a fegyveres ellenállás elbukott. 

Kucsák László kitért arra is, hogy a felvonulások, harcok szünetében az emberek alig várták „az életmentő kenyeret”; a XVIII. kerületi Béke térnél lévő pékségnél több száz méteres sorban várakoztak az emberek; egy szovjet tank lövedékétől, majd az azt követő sortűzben 21 pestszentlőrinci vesztette életét, a legfiatalabb áldozat 13, a legidősebb 81 éves volt.

Elmondta: a pestszentlőrinci és pestszentimrei utcai kövekből épült emlékmű őrzi a forradalom áldozatainak – köztük 59 kerületi lakosnak – a nevét.

Európa legdicsőségesebb két hete

Ughy Attila (Fidesz-KDNP), a kerület polgármestere arról beszélt: a november 4-i nemzeti gyásznapon valójában az életet éltetjük, ugyanis azokra a napokra emlékezünk, amikor Magyarországon jobban akartak élni, mint bármikor. Ez volt Európa legdicsőségesebb két hete – mondta.

Kifejtette: az egyén nem az egyénért, hanem a közösségért harcolt, félelem nélkül, elszántsággal. A világ egyik legnagyobb és legerősebb hadseregével szemben hétköznapi emberek ragadtak fegyvert, építettek barikádokat. Az, hogy erről később hallgatni kellett, „a történelem legmocskosabb történetei közé tartozik” – jegyezte meg a polgármester, hozzátéve: még most sem ismert a forradalmárok gyilkosainak teljes névsora.

Ughy Attila elmondta, a Hargita téri emlékművön összesen 2354 név szerepel, ami 2354 emberi sorsot, születést, életet és halált jelent. A köztük lévő 59 kerületi lakos neve azt jelzi, hogy Pestszentimre-Pestszentlőrincen sosem féltek, ha a hazáért kellett harcolni – fűzte hozzá.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által szervezett központi megemlékezés végén a közjogi méltóságok, a kormány, valamint állami és társadalmi szervezetek nevében koszorúkat, mécseseket helyeztek el az emlékműnél.

(MTI)