Kerekasztal-beszélgetésen vitatkoztak a 150 évvel ezelőtti kiegyezésről

2017. november 30. 22:38

Ausztriában manapság mitológiai jelentősége van a kiegyezésnek – hangzott el a kiegyezés 150. évfordulója alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetésen az Andrássy-egyetemen csütörtökön. A megítélés országonkénti különbözőségéről és a mai helyzetről is beszélgetett a magyarok, az osztrákok és a csehek képviselője.

2017. november 30. 22:38

Az 1867-es kiegyezés Magyarországon és Ausztriában pozitív esemény volt, Csehországnak és Szlovákiának azonban csalódottságot és keserűséget okozott – hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a kiegyezés 150. évfordulója alkalmából rendeztek az Andrássy-egyetemen csütörtökön Budapesten.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a kiegyezés körüli időszakot az I. világháború és a trianoni békediktátum előtti utolsó aranykornak, az utolsó „szép időszaknak” nevezte. A miniszter az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet eseményén kiemelte, a magyar és az osztrák politikai elit nagy teljesítménye volt, hogy egy „véres háború”, az 1848-49-es szabadságharc után egymásra találtak. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése Európa szomorú korszaka volt, megszűnt egy nagyhatalom, Közép-Európa pedig szabad prédává vált, és ez vezetett végül a II. világháborúhoz – mondta a miniszter.

A volt osztrák alkancellár, Erhard Busek azt mondta, Ausztriában manapság mitológiai jelentősége van a kiegyezésnek, egy emlék, amit bizonyos romantikával vesznek körül, de abszolút pozitív eseményként ítélik meg. Ezzel szemben Karel Schwarzenberg volt cseh külügyminiszter és Bába Iván, a Külügyminisztérium volt közigazgatási államtitkára, aki gyermekkorát Szlovákiában töltötte, arról beszélt, hogy a csehek és a szlovákok nagyon csalódottak és keserűek voltak a kiegyezés után, mivel elnyomottnak érezték magukat. Bába Iván példaként elmondta, hogy a szlovákság támadásként élte meg például, hogy a magyar kormányzat bezáratta a három szlovák gimnáziumot. Schwarzenberg arról beszélt, hogy a kiegyezés után a magyarok és az osztrákok privilegizált nemzetek voltak, míg a többieket elnyomták. Ez az állapot fenntarthatatlan volt, egyre több probléma halmozódott fel, és mivel a birodalom képtelen volt a reformokra, elbukott.

Erhard Busek egyetértett ezzel a következtetéssel, és megjegyezte, a történtekből, és úgy általában a történelemből tanulnia kellene Európának, de véleménye szerint, ez nem sikerült eddig. A volt osztrák alkancellár szólt arról is, hogy a vasfüggöny lehullása után úgy tűnt, felerősödnek a közös vonások az európai országok között, és kulturális téren így is lett. Más területeken azonban még nagyon sok a munka, nem sikerült egyebek mellett azt elérni, hogy megfelelő hangnemben vitázzanak a problémákról az államok – fűzte hozzá. Bába Iván erre úgy reagált, hogy az Európai Unió és Közép-Európa együttműködése – néhány buktató ellenére – sikertörténet. Létrejött ugyanis a visegrádi együttműködés, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás, így ezek az országok közös erővel indultak el a nyugati integrálódás irányába. Balog Zoltán ezzel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy a regionalizmusnak van jövője a nemzetek együttműködése terén.

Andreas Oplatka, a Neue Zürcher Zeitung volt szerkesztője, az Andrássy-egyetem professzora, a beszélgetés moderátora felvetette, hogy a monarchia volt tagországai talán az Európai Unióban kerestek „pótlékot”, most azonban a magyarok kritikusak és „forradalmárként” viselkednek. Balog Zoltán erre azt válaszolta, nem Magyarország a „problémás gyerek”, hanem Brüsszel, mert egyre manipulatívabb elképzelései vannak. Magyarország nem akar kilépni a szervezetből, hanem az EU reformja mellett áll ki, és azt szeretné elérni, hogy beleszólhasson a döntésekbe.

(MTI)

Összesen 22 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Mich
2017. december 01. 14:22
A "Kiegyezés" a történelmi (Mohács előtti) Magyarország integritásának a (részleges) visszaadását jelentette. Nem többet és nem kevesebbet. Ezen túl ugye volt a (szintén) messzemenő magyar-horvát kiegyezés is! Az osztrákok és a csehek között is volt valami (?, esetleg lehetett volna több, olyan, mint a magyar-horvát) - de ők inkább azt sérelmezték, hogy nem lehettek benne az osztrák-magyar kiegyezésben - nekik a történelmi Magyarország (és az azzal kapcsolatos, Mohács előtti jogi helyzet és a magyar szabadságharc) nem jelent(ett) semmit... Mellesleg, ha egy osztrák-cseh-magyar monarchia jött volna létre, akkor abban Ausztria kisebbségi helyzetben lett volna Magyarországgal szemben (még Galíciával és "Szlovéniával") együtt is)...! Aztán meg megpróbálják az 1914 előtti "trialista" elképzeléseket és az 1918 utáni feldarabolást ("Cseh-Szlovákia"...) visszavetíteni 1867-re...
Harangláb
2017. december 01. 07:28
Oplatka hozta a formáját...Köhögött a bolha.
szalard
2017. december 01. 07:15
Kar, hogy Balog Zoltan nem szolt arrol, hogy ma a kisebbsegbe jutott magyarokugyanolyan csalodottnak erzik magukat, mint annak idejen a csehek e szlovakok, mert ma az utodallamok meg jobban elnyomjak oket, mint annak idejen azokat a Monarkhia. Es ugy az orszagok, amelyekben elnek, mint Brusszel, magasrol tesznek a panaszaikra. Magyar sajatossag, hogy mi mindig hallgatunk, amikor beszelni kellene, vagy amikor minket vadolnak, mint ebben az esetben. A libsi Oplatkanak Schwartzenbergnek ezeket meg kellett volna mondani.
makám
2017. december 01. 01:19
"Történettudományi Intézet eseményén kiemelte, a magyar és az osztrák politikai elit nagy teljesítménye volt, hogy egy „véres háború”, az 1848-49-es szabadságharc után egymásra találtak." aha. meg lófaszt. az cár meg a kaiser között volt egy kölcsönös segítségi megállapodás, amit az oroszok betartottak (minden magyar szabadságharc leverésével, amire a labancok képtelenek voltak mindig is) és amikor nekik segítség kellett volna akkor nem meglepő módon a labancok nem. ezután a labancoknak nem volt katonai segítsége a magyarok ellen 9 milliós ausztria állt szembe a 20xmilliós magyarországgal. ugyanakkor a poroszok csúnyán elpicsázták az osztrákokat csak azért nem foglalták el ausztriát mert nem kellett nekik. egy lehetőségük volt a magyar szövetség. és ezek a birkák belementek. a nagy szövetségben az első világháborúban szándékosan irtották a magyarokat limanovánál és a többi hadszíntéren szándékosan öngyilkos parancsokat adva nekik. csak nézd meg a magyar és az egyéb veszteségeket a monarchia egységei között. aki ezt a kort szépítgeti az egy idióta.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!