Akik „nem tudnak belépni az európai házba a kapun, továbbra is megpróbálnak majd bejutni a hátsó ajtón", ezért „legális útvonalakra van szükségünk” – mondta Jean-Claude Juncker szerdai interjújában.
Törvényes lehetőséget kell teremteni az Európai Unióba irányuló bevándorlásra – mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Deutsche Welle (DW) német nemzetközi közszolgálati médiatársaságnak. Az uniós végrehajtó testület vezetője a szerdán kezdődött EU-Afrika csúcstalálkozó alkalmából készült interjúban kiemelte, hogy „a migráció korunk egyik nagy kihívása”, és „nemcsak a jövőt kell előkészíteni, hanem már tegnap fel kellett volna készülni a jelenre”. Azonban az uniós tagállamok nem mindig fogadnak el javaslatokat a bizottságtól, amely már 2001-ben javaslatot tett az uniós külső határok védelmét szolgáló rendszer felépítéséről. A tagállamok ezt elutasították, „hogy később kiköveteljék", így aztán végül megvalósult „a külső határok közös ellenőrzése” – mondta Jean-Claude Juncker.
A keresztényszociális luxemburgi politikus hangsúlyozta, hogy mindig is a legális migráció mellett foglalt állást. Mint mondta, az Európába vezető és az Európán belüli „legális migrációs útvonalak” nélkül „elveszettek vagyunk”. Akik „nem tudnak belépni az európai házba a kapun, továbbra is megpróbálnak majd bejutni a hátsó ajtón", ezért „legális útvonalakra van szükségünk” – tette hozzá. Európának „nyilvánvalóan” szüksége lesz bevándorlásra a következő évtizedekben, „ezért legális útvonalakat kell teremtenünk mindazok számára, akik akarnak és képesek jönni” – mondta Jean-Claude Juncker.
A bizottság vezetője a tartalomszolgáltatást több nyelven folytató DW német nyelvű hírportáljának beszámolója szerint aláhúzta, hogy az EU-nak a nemzetközi kapcsolatok valamennyi területére kiterjedő szolidaritást kell vállalnia Afrikával. Mint mondta, Afrika nem olyan kontinens, amely „majd csak holnap jelenik meg a történelemkönyveinkben”, hiszen „mindig a történelmünk része volt”, annak ellenére, hogy „egyes európaiak nem akarnak tudomást venni erről”.
Jean-Claude Juncker a Die Welt című német lapnak is nyilatkozott az EU-Afrika csúcstalálkozóról, vállalásaik teljesítését kérve a tagállamoktól. Kiemelte, hogy 4,1 milliárd euró (1270 milliárd forint) uniós forrás mozgósításával egy 44 milliárd eurós beruházási tervet lehet elindítani a „közös európai-afrikai jövő” érdekében, és ezt az összeget akár meg is lehet duplázni a tagállamok támogatásával.
A többi között magánvállalatok afrikai beruházásaihoz nyújtandó állami garanciavállalások révén összeálló terv azt is szolgálja, hogy a fejlesztési segélyezés helyét átvegye Európa és Afrika egyenrangú partnerségen alapuló együttműködése – mondta a bizottság elnöke. Hangsúlyozta, hogy „minden egyes euró befektetés a jövőbe, fiatal emberek esélyeibe, az ellátásbiztonságba és egy jobb határigazgatási rendszerbe”. Az elefántcsontparti Abidjanban rendezett kétnapos EU-Afrika csúcstalálkozó a jövőről szól, hiszen „Afrika a legfiatalabb kontinens, és fontos partner közös jövőnk alakításához” – mondta Jean-Claude Juncker.
(MTI)
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menekültstátust az osztrák hatóságoktól.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A mézes hetekről lemondhat, kitoloncolásra készülhet.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Az államtitkár szerint Brüsszel bábkormányt szeretne látni Budapesten, ennek vezetésére pedig a Tisza Párt elnökét szemelte ki.
A Loupe Színházi Társulás pilisvörösvári előadásán egy néző kérdéseket intézett a színészekhez.
