Szuverenitásküzdelem: elbukott a külföldről finanszírozott szervezetek támadása – döntött az Alkotmánybíróság
A Szuverenitásvédelmi Hivatal üdvözli a döntést.
Az Alkotmánybíróság (AB) részben megsemmisítette az Országos Bírósági Hivatal elnökének úgynevezett integritási utasítását, mert azok több ponton is alaptörvény-ellenesek, sértik a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenséget – olvasható az AB honlapján csütörtökön megjelent közleményben.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke tavaly adta ki a bíróság jogszerű, befolyásmentes és feddhetetlen működéséről, valamint a bírók ennek megfelelő magatartásáról szóló, úgynevezett integritási szabályzatát, amely a bírók elleni eljárásokat is rögzítette. A szabályzat szerint az OBH elnöke nem kötelező jellegű ajánlásában is megfogalmazhat olyan magatartási szabályokat, amelyek megsértése esetén a bírókkal szemben eljárás indítható.
A támadott dokumentum arról is rendelkezik, hogy a bíróság elnöke gondoskodik a visszaélésekre és szabálytalanságokra vonatkozó bejelentések kivizsgálásáról, valamint „az esetleges jogkövetkezmények alkalmazásáról”, arról azonban nem rendelkezik, hogy a bíróság elnöke ezeket az intézkedéseket milyen formában teheti meg.
Az integritási szabályzatot egy bíró támadta meg alkotmányjogi panasszal, amelyben amellett érvelt, hogy az OBH elnökének utasítása olyan kötelezettségeket állapít meg a bíróknak, amelyek megsértése akár a bírói tisztség megszüntetését is eredményezheti, ez azonban a panaszos álláspontja szerint ellentétes az Alaptörvénnyel, amely kimondja, hogy a bírókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket csak sarkalatos törvényben lehet szabályozni.
Az Alkotmánybíróság Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária különvéleménye mellett határozatában kimondta, hogy a vizsgált rendelkezések – így kötelezettségszegés esetén a felelősségre vonás kezdeményezése és az esetleges jogkövetkezmények alkalmazása – mind a jogorvoslathoz való jogot, mind pedig a bírói függetlenséget sértik, ezért a szabályzat erre vonatkozó rendelkezései alaptörvény-ellenesek. Az Alkotmánybíróság határozata értelmében a bírák fegyelmi felelősségre vonása, valamint a velük szemben alkalmazható munkajogi intézkedések csak törvényi felhatalmazáson alapulhatnak.
(MTI)