Az Alkotmánybíróság (AB) részben megsemmisítette az Országos Bírósági Hivatal elnökének úgynevezett integritási utasítását, mert azok több ponton is alaptörvény-ellenesek, sértik a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenséget – olvasható az AB honlapján csütörtökön megjelent közleményben.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke tavaly adta ki a bíróság jogszerű, befolyásmentes és feddhetetlen működéséről, valamint a bírók ennek megfelelő magatartásáról szóló, úgynevezett integritási szabályzatát, amely a bírók elleni eljárásokat is rögzítette. A szabályzat szerint az OBH elnöke nem kötelező jellegű ajánlásában is megfogalmazhat olyan magatartási szabályokat, amelyek megsértése esetén a bírókkal szemben eljárás indítható.
A támadott dokumentum arról is rendelkezik, hogy a bíróság elnöke gondoskodik a visszaélésekre és szabálytalanságokra vonatkozó bejelentések kivizsgálásáról, valamint „az esetleges jogkövetkezmények alkalmazásáról”, arról azonban nem rendelkezik, hogy a bíróság elnöke ezeket az intézkedéseket milyen formában teheti meg.
Az integritási szabályzatot egy bíró támadta meg alkotmányjogi panasszal, amelyben amellett érvelt, hogy az OBH elnökének utasítása olyan kötelezettségeket állapít meg a bíróknak, amelyek megsértése akár a bírói tisztség megszüntetését is eredményezheti, ez azonban a panaszos álláspontja szerint ellentétes az Alaptörvénnyel, amely kimondja, hogy a bírókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket csak sarkalatos törvényben lehet szabályozni.
Az Alkotmánybíróság Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária különvéleménye mellett határozatában kimondta, hogy a vizsgált rendelkezések – így kötelezettségszegés esetén a felelősségre vonás kezdeményezése és az esetleges jogkövetkezmények alkalmazása – mind a jogorvoslathoz való jogot, mind pedig a bírói függetlenséget sértik, ezért a szabályzat erre vonatkozó rendelkezései alaptörvény-ellenesek. Az Alkotmánybíróság határozata értelmében a bírák fegyelmi felelősségre vonása, valamint a velük szemben alkalmazható munkajogi intézkedések csak törvényi felhatalmazáson alapulhatnak.
(MTI)
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
A választás estéjén Magyar Péter elszabadult: több állami intézmény vezetőjének lemondását követelte. Itt vannak a reakcióik!
Miképp épült ki az új hatalom 1945 és 1948 között, hogyan vált matematika kérdésévé a marasztaló ítélet? Zinner Tibor új könyvéből megtudjuk!
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
A Tusk-kormány a „másodosztályú bírák” rendszerével igázta volna le az igazságszolgáltatást.
A Fidesz képviselői leszavazták az erről szóló javaslatot az Igazságügyi Bizottságban.
A kényes ízlésű pesti értelmiség fog még Handó Tünde vállán Nélküledet dudorászni árpádsávos zászlót lobogtatva.
Más kérdés, hogy az Apple Tv új filmje, az Outcome nélküle is borzalmas lenne.
