A magyar delegációt vezető Takács Szabolcs miniszterelnökségi államtitkár arról számolt be az MTI-nek adott telefonos interjújában, hogy véleménye szerint az lett volna tisztességes, ha legalább az egyik ügynökség Közép- vagy Kelet-Európába kerül. „Nagy tanulság, hogy kizárólag szavakban létezik mindaz, amit több nyugat-európai tagállami, intézményi vezető mond a földrajzi kiegyensúlyozottságról” – jelentette ki, hozzátéve, ez „nem jó üzenet”, amikor az EU jövőjéről kell komoly döntéseket hozni. A Miniszterelnökség európai ügyekért felelős államtitkára kiemelte: Magyarország is be tudott volna nyújtani versenyképes pályázatokat, de nem tette, hogy így segítse a térség azon országait, amelyekben még nincs uniós ügynökség. Végezetül pedig a „sors furcsa fintorának” nevezte, hogy mindkét voksoláson patthelyzet alakult ki az utolsó fordulóban, és sorshúzással kellett dönteni.
A Brexit első látható eredménye
Az Európai Bizottság a szavazást „a Brexit első látható eredményének” nevezte, és közleményében hangsúlyozta, az ügynökségeknek zavartalanul kell folytatniuk a működésüket a költözés után is. A bizottság a tagállamok által elfogadott kritériumok alapján értékelte az ajánlatokat, melyek a következők voltak: az ügynökségek működőképessége, az üzletmenet folytonossága, megközelíthetőség, megfelelő oktatási intézmények és munkavállalási lehetőségek a személyzet családtagjai számára, földrajzi eloszlás. A két szervezetnek már a britek távozásának pillanatában, azaz várhatóan 2019 márciusában meg kell kezdenie működését az új helyszíneken.