A szenátus visszaküldte a szakbizottsághoz az RMDSZ egy törvénytervezetét, amely hivatalos ünnepnappá nyilvánította volna március tizenötödikét a romániai magyarok számára.
A bukaresti kormánykoalíció vezető ereje, a Szociáldemokrata Párt (PSD) azt ígérte a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ), hogy a szenátusban szakmai vita nyomán alakítja ki álláspontját a kisebbségek közigazgatási anyanyelvhasználatát bővítő törvénytervezetről, és nem sepri azt le vita nélkül az asztalról, ahogyan történt az a képviselőházi szavazás alkalmával – tudta meg az MTI Cseke Attila frakcióvezetőtől.
Az RMDSZ politikusát azt követően kérdezte az MTI a szociálliberális kormánykoalícióval tavaly decemberben megkötött parlamenti megállapodás működéséről, hogy hétfőn a szenátus visszaküldte a szakbizottsághoz az RMDSZ egy másik törvénytervezetét, amely hivatalos ünnepnappá nyilvánítaná március 15-ét a romániai magyarok számára.
A frakcióvezető szerint a jobbközép ellenzék olyan magyarellenes hangulatot teremtett, amelyet a PSD-ALDE szociálliberális koalíció sem tud „legyűrni”. Cseke Attila ennek tudja be, hogy szeptemberben a kormánypártok is leszavazták a képviselőházban azt az RMDSZ-tervezetet, amely a jelenlegi húszról tíz százalékosra csökkentené azt a lakosságarányt, amely felett egy kisebbség használhatja anyanyelvét a helyi közigazgatásban, illetve azt is, hogy a PSD hétfőn nyilvánvalóvá tette: ha most napirendre kerül a március 15-éről szóló tervezet a szenátusban, akkor az RMDSZ nem számíthat a koalíciós pártok támogatására.
„A fájó az, hogy azok fordultak a magyar közösség ellen, akik a magyar közösség szavazatát bírták, akikben a magyar emberek megbíztak” – jegyezte meg a frakcióvezető, az ellenzéki PMP szenátoraként politizáló, március 15. ünnepnappá nyilvánítását a „románok megalázásának” tartó Traian Basescu volt államfőre utalva. A kétkamarás román parlamentben a második ház döntése a mérvadó, így a kormánykoalíció megtehette volna, hogy az első házban nem tűzi napirendre idejében az RMDSZ törvénytervezeteit, amelyek így a megszabott határidő lejártával „hallgatólagosan elfogadott” tervezetként kerültek volna át a döntő házba. Cseke Attila elismerte: nem jó jel, hogy a PSD mégis ragaszkodik szavazásra bocsátásukhoz.
Elmondta: az RMDSZ azért kérte a második jogszabály szakbizottsági vitájára még két-három hetes haladékot, hogy legyen alkalma meggyőzni a kormánypártokat: semmi olyat nem kér, ami a román többséget sértené. Az MTI felvetésére, miszerint lehet, hogy ezzel a PSD kapott két-három hetes haladékot, mielőtt színt vallana az RDMSZ egy újabb kezdeményezése ügyében, a szövetség frakcióvezetője azt mondta: nem akarja megelőlegezni az újabb elutasítást, az RMDSZ-nek minden követ meg kell mozgatnia azért, hogy megpróbálja elfogadtatni a magyarság jogait bővítő törvénytervezeteket.
(MTI)
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Nicusor Dan liberális államfő nem szeretné kormányra engedni a népszerű szélsőjobbos AUR pártot.
„Ez nem ígéretpolitika — ez valódi, komoly, európai forrás, amely közvetlenül a parajdiakat segíti. Most a bukaresti kormányon a sor” – fogalmazott Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
A soviniszta AUR már 37 százalék körül áll a felmérésekben, és egyelőre nem látszik remény a konszolidációra.
A legújabb esélyes már saját pártja támogatását sem élvezi.
Országos tiltakozási hullám indult el, a résztvevők szerint súlyos beavatkozási kísérletek veszélyeztetik a hatalmi ágak egyensúlyát.
A Die Weltwoche szerzője szerint valójában az Európai Unió és a civil szervezetek akarata érvényesülhetett a választáson.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
