Szijjártó Péter Budapesten egyeztetett libanoni kollégájával, ahol a külügyminiszter bejelentette, novembertől kezdve 1,5 millió euró értékben tizennyolc libanoni keresztény templom újulhat meg magyar pénzből.
Libanon fontos szerepet tölt be a magyar külpolitikában, mivel ez az ország a közel-keleti stabilitás egyik fontos láncszeme – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, miután libanoni kollégájával, Gibran Bászillal egyeztetett.
A tárcavezető a megbeszélést követő sajtótájékoztatón Libanon fontosságát indokolva kiemelte: védelmezi a keresztény közösségeket, emellett segít, hogy a közel-keleti válsággócokból menekülni próbálók a lehető legközelebb maradhassanak az otthonukhoz és a lehető leghamarabb hazatérhessenek, ha a helyzet rendeződik. Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország kezdeményezte az EU-nál, hogy a Libanonnak jóváhagyott 400 millió eurós segítséget 800 millió euróra növeljék, hogy az ország fenntarthassa stabilitását.
Továbbá, mivel Magyarország a keresztény közösségek közel-keleti védőbástyájaként tekint Libanonra, másfél millió eurós összeget szán arra, hogy ottani megrongálódott keresztény templomokat újítsanak fel – mondta a miniszter. Kifejtette: az első fázisban 18 keresztény templom felújítása kezdődik meg novemberben, az összeg első felét októberben utalják át. A felújítás folyamatát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és egy libanoni keresztény egyetem koordinálja – tette hozzá.
Szijjártó Péter elmondta: Libanon fellépése bizonyítja, hogy az illegális bevándorlás kezelésének egyetlen eredményes módja, ha abban segítenek az embereknek, hogy a hazájukhoz legközelebb vészelhessék át a válságos időszakokat és a válságok megoldása után mielőbb hazatérhessenek. Magyarország következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy ahelyett, hogy „az embercsempészek üzleti modelljét” támogatva győzködik az embereket, az életveszélyt is vállalva jöjjenek Európába, segíteni kell az olyan országokat, mint Libanon a rászorulók ellátásában – magyarázta.
Gibran Bászil libanoni külügyminiszter hangsúlyozta: országa erőfeszítéseit jobban el kell ismernie a nemzetközi közösségnek, és jó, hogy ezt Magyarország megteszi. Véleménye szerint jó úton haladnak, hogy erősítsék a két ország gazdasági kapcsolatait.
A libanoni tárcavezető kijelentette: Magyarország és Libanon teljes mértékben egyetért azokban a fontos ügyekben, amelyek ma a nemzetközi vitákat uralják, így a kisebbségek és a sokszínűség védelmét illetően a Közel-Keleten. Hozzáfűzte: országa jelentős humanitárius segítséget nyújt a szíriai menekülteknek.
(MTI)
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Ezért gonosz, valójában keresztényellenes szemforgatás azon szörnyülködni, hogy a »NER« »túlszerette« a keresztény vallási közösségeket.
Az unió migrációs politikáját Georg Menz-cel, az Old Dominion University professzorával és az MCC vendégkutatójával elemeztük.
Irán az atomprogram helyett Izrael és a Hezbollah közötti háború leállításáról akar tárgyalni az amerikaiakkal.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
Erik Tegnér bűne az volt, hogy cikkében bemutatta, hogyan használják ki a kiskapukat a migránsok érdekében.
A béketárgyalások és Hormuzi-szoros körüli helyzet sikerét veszélyezteti, hogy Izrael és Libanon a tűzszünet ellenére is folytatja a harcokat.
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
A dokumentum külön kitér arra, hogy az iskolákban zajló tanórákon, a pedagógusok és a diákok közötti hivatalos kommunikációban, illetve az intézmények által szervezett különböző programokon az ukrán nyelvet kell használni.
