Új karakterű külpolitika jellemzi az Orbán-kormány elmúlt hét évét.
2010 óta mindkét Orbán-kormány karakteres külpolitikát folytatott, amelyre egyrészt jellemző volt az ország érdekvédelmének erősítése, másrészt a korábbi kormányok idején mélypontra jutó, kiüresedő diplomáciai kapcsolatok felülvizsgálata és új tartalommal való megtöltése.
E külpolitikai törekvések a 2017-es évben csúcsosodtak ki: miután tavaly Budapesten járt a brit miniszterelnök, idén újabb fontos találkozókat szervezett a magyar diplomácia. Az év elején Vlagyimir Putyin, orosz elnök látogatott Magyarországra, ennek a csúcstalálkozónak egyik eredménye a két új paksi atomerőmű-blokk építéséről való megállapodás. A 12 milliárd euró értékű beruházás tízezer új munkahelyet teremt majd. A csúcstalálkozón kidolgozták a kölcsönös áruforgalom és a befektetések erősítésének lehetőségeit is, így a magyar vízipar is fejlesztési lehetőségekhez jut Oroszországban.
A legnagyobb előrelépést ugyanakkor kétségkívül azt jelentette diplomáciai téren, hogy idén nyáron közel három évtized után először látogatott hazánkba izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu személyében.
Netanjahu Orbán Viktorral közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta: üdvözli, hogy Magyarország kiáll Izrael mellett a nemzetközi fórumokon, és élharcosa azon államok közösségének, amelyek fellépnek az újfajta antiszemitizmus, a modern zsidó állam „delegitimációja” ellen. A két kormányfő a terrorizmus elleni közös fellépésről is megegyezett.
Fontos feljegyezni, hogy májusban pedig Orbán Viktor Kínában találkozott az ország elnökével. A vizitet viszonozni fogja a világ egyik vezető gazdasági hatalmát képviselő kínai miniszterelnök is, hogy tizenhat közép- és kelet-európai kollégájával együtt tanácskozzon a jövőbeni gazdasági együttműködések lehetőségeiről. A Pekinggel való kapcsolatot azért is érdemes külön kiemelni, mert a régió országai közül hazánkba áramlik a legtöbb kínai működőtőke, ennek látványos eredménye lesz a kínai tőkebevonással újjáépülő Budapest-Belgrád vasútvonal is.
A közép-európai régiót érintő diplomáciai feladata volt az évnek a V4-együttműködés vezetésének az átvétele is. A magyar elnöki ciklus fő prioritásait a hiányzó északi-déli irányú összeköttetések kiépítése, a digitális gazdaságra való átállás, az energiabiztonság, valamint a Brexit kapcsán képviselt álláspont összehangolása jelentette. A V4-eket még jobban egybekovácsolta a magyar kormány fellépése a migrációs kvóta ellen, amit az együttműködés többi tagországa is teljes mértékben támogat már.
A két Orbán-kormány külpolitikai mérlegét megvonva az erősebb és hatékonyabb nemzeti érdekképviselet mellett az a tény nyom sokat a latban, hogy régiónkból egyedül hazánk tart fenn kölcsönös látogatások szintjén magasrendű diplomáciai kapcsolatot a világ vezető hatalmaival. Például az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Németországgal, Kínával és Törökországgal is.
***
Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Saját maguk mutatták be, miért a jó és biztos választás a magyar külügyminiszter – húzta alá Deák Dániel.
Brüsszel mindenkinek meleg szívvel ajánlja a diplomáciai megoldást, csak saját magának nem.
Európai diplomaták szerint a bizottsági elnök túllépte a hatáskörét az iráni konfliktus ügyében.
Az ukránok szerint nem lehet garantálni a biztonságukat magyar területen.
A Tisza közösségében látható kommentek még ennél is továbbmentek. Kampányt és emberrablást is emlegettek a diplomáciai siker után.
Könnyen cserbenhagyja az emlékezete, ha izgul? Az alábbi tíz rövid locsolóverset erre találták ki.
Egész héten folytatódik a lehűlés, várhatóan hideg és szeles időben választhatunk majd.
