Meg kell erősödniük a nemzeti parlamenteknek az európai döntéshozatalban – áll a V4-ek hétfőn elfogadott zárónyilatkozatában. A visegrádi országok a Brexittel kapcsolatban is megfogalmazták elvárásukat, mégpedig hogy az uniós fél a tárgyalások során markánsan képviselje a négy közép-kelet-európai ország érdekeit is.
A visegrádi országok a nemzeti parlamentek súlyának erősítését szeretnék elérni az európai uniós politikán belül, valamint elvárják a V4-ek – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – érdekeinek hatékony képviseletét az uniós tárgyalópartnerektől a Brexit-egyeztetések során.
Ezt tartalmazza az a zárónyilatkozat, amelyet a V4-országok európai ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottságainak tanácskozása fogadott el hétfőn a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sárospatakon. Hörcsik Richárd (Fidesz), az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke a tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta: Magyarország július elsején vette át és egy évig tölti be a V4-ek elnöki tisztét, ennek az időszaknak az első parlamenti szintű tanácskozása volt a sárospataki.
Hangsúlyozta: a visegrádi országok már többször kinyilvánították, hogy az EU-n belül fontosnak tartják a nemzeti parlamentek szerepének megerősítését. Erre a lisszaboni szerződés két pontja is lehetőséget ad, azokra fognak hivatkozni, amikor a brüsszeli "lopakodó jogalkotással" szemben föl szeretnének lépni – fogalmazott.
Közölte, a másik fontos napirendi pontjuk a Brexit volt, ugyanis Nagy-Britannia kilépése az EU-ból „mindenkinek fájni fog”. Az ebből eredő károk csökkentése minden uniós ország érdeke – hangsúlyozta. Tájékoztatása szerint elhangzott, a V4-tagországok nem kötnek különalkukat a britekkel, a tárgyalásoknak a 27 tagország nevében kell lezajlaniuk. Az egyeztetések során azonban elvárják az uniós képviselettől azt, hogy a négy közép-kelet-európai ország érdekeit is markánsan megjelenítsék. Ha úgy látják, hogy bármelyik V4-tagország hátrányt szenved a Brexit-tárgyalások során, egységesen lépnek majd fel – jelentette ki Hörcsik Richárd.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
Donald Tusk dühtől vörös fejjel kiabált Brüsszelben: szerinte a lengyel államfő puccsot hajt végre és alkotmányt sért, mert magához ragadta a G20-csúcs irányítását.
Nem lenne most miről beszélnünk, ha az Európai Unió a jogállamiság és alapjogok védelme keretében bátorkodna szavatolni az őshonos kisebbségek önrendelkezési szabadságát.
Ukrajna ügyében három hazugsággal áltatja magát az Európai Unió, amely eközben a jogállamot kidobta az ablakon. Szilvay Gergely írása.
Döbbenetes lépésre szánta el magát a szlovák parlament: büntetnék a kritikát, miközben a Beneš-dekrétumok sebei ma is véreznek. Íme egy megrázó családi vallomás a pokolról: a nagyapát fűtetlen marhavagonban vitték kényszermunkára, a házukat elvették, és a hatalom most azt üzeni: nemhogy jóvátétel nincs, de még az igazságot kimondani is tilos.
Zelenszkijék esetleges finanszírozásáról külön nyilatkozat várható.
Ordas hazugságnak nevezte korábban az agrártámogatások megvágásáról szóló brüsszeli terveket.
„Az volt a kérdés, hogy ki az, aki ebben nem hajlandó részt venni. Ez három ország volt: Szlovákia, Csehország és Magyarország.”
