Meg kell erősödniük a nemzeti parlamenteknek az európai döntéshozatalban – áll a V4-ek hétfőn elfogadott zárónyilatkozatában. A visegrádi országok a Brexittel kapcsolatban is megfogalmazták elvárásukat, mégpedig hogy az uniós fél a tárgyalások során markánsan képviselje a négy közép-kelet-európai ország érdekeit is.
A visegrádi országok a nemzeti parlamentek súlyának erősítését szeretnék elérni az európai uniós politikán belül, valamint elvárják a V4-ek – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – érdekeinek hatékony képviseletét az uniós tárgyalópartnerektől a Brexit-egyeztetések során.
Ezt tartalmazza az a zárónyilatkozat, amelyet a V4-országok európai ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottságainak tanácskozása fogadott el hétfőn a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sárospatakon. Hörcsik Richárd (Fidesz), az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke a tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta: Magyarország július elsején vette át és egy évig tölti be a V4-ek elnöki tisztét, ennek az időszaknak az első parlamenti szintű tanácskozása volt a sárospataki.
Hangsúlyozta: a visegrádi országok már többször kinyilvánították, hogy az EU-n belül fontosnak tartják a nemzeti parlamentek szerepének megerősítését. Erre a lisszaboni szerződés két pontja is lehetőséget ad, azokra fognak hivatkozni, amikor a brüsszeli "lopakodó jogalkotással" szemben föl szeretnének lépni – fogalmazott.
Közölte, a másik fontos napirendi pontjuk a Brexit volt, ugyanis Nagy-Britannia kilépése az EU-ból „mindenkinek fájni fog”. Az ebből eredő károk csökkentése minden uniós ország érdeke – hangsúlyozta. Tájékoztatása szerint elhangzott, a V4-tagországok nem kötnek különalkukat a britekkel, a tárgyalásoknak a 27 tagország nevében kell lezajlaniuk. Az egyeztetések során azonban elvárják az uniós képviselettől azt, hogy a négy közép-kelet-európai ország érdekeit is markánsan megjelenítsék. Ha úgy látják, hogy bármelyik V4-tagország hátrányt szenved a Brexit-tárgyalások során, egységesen lépnek majd fel – jelentette ki Hörcsik Richárd.
(MTI)
A szuverén Magyarországra az Európai Unió jelenti ma a legnagyobb veszélyt. Most egy liberális brüsszeli helytartó kormány lépett hivatalba – írta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt közzétett röpiratában.
A héten egy brutális nemi erőszak és a kamatstop kivezetése is kattintásra késztette a Mandiner olvasóit.
Alexander Sell, AfD-s EP-képviselő arról beszélt egy interjúban, hogy a német társadalom most kezdi érezni a katasztrofális gazdasági döntések és a meggondolatlan zöldpolitika következményeit.
Pontosan két hónap telt el a magyar választások óta.
Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt folyik eljárás egy venezuelai férfi ellen.
Újabb botrány rázza meg a brüsszeli külügyi apparátust.
Friedrich Merz német kancellár korábban felajánlotta a társult tagság lehetőségét Kijev számára, ami többek között azzal járna, hogy Ukrajna jelen lehetne a Tanács-üléseken, de szavazati jog nélkül.
2030-ra végre ne a Fidesz és a zsebnáci segédcsapata legyen az ellenzék Magyarországon, hanem egy tisztességes, hiteles és párbeszédképes politikai oldal!
A beszélgetésben szóba került a Fidesz veresége, a jobboldal választás utáni sokkos állapota, valamint az is, hogy mit kezdhet magával egy politikai közösség akkor, amikor egyik napról a másikra szembesül azzal, hogy már nem ő diktálja a tempót.
