A külgazdasági és külügyminiszter a migrációs helyzetről, a schengeni határok védelméről, a CEU-ról, és Magyarország és az Unió kapcsolatáról is beszélt a BBC műsorában.
Magyarország szerint az illegális migráció nagyon komoly biztonsági fenyegetést jelent Európára, és a kormány óriási problémának tartja, hogy az Európai Unió már rögtön az elején nem tudta kezelni ezt a jelenséget – mondta Szijjártó Péter a BBC televízió HardTalk című interjúműsorában.
Migráció=terrorfenyegetettség
A külgazdasági és külügyminiszter, aki az ENSZ-közgyűlés ülésszakán nyilatkozott, kijelentette: ennek már látszanak a következményei, több mint 1,5 millió illegális migráns lépett be az EU területére mindenféle ellenőrzés, szabályozás, vizsgálat nélkül, és ez elfogadhatatlan. Hozzátette: a legsúlyosabb következmények közé tartozik a terrorfenyegetettség Európában.
Szijjártó Péter szerint két lehetőség van: vagy arra biztatják a nagyon rossz körülmények között élő embereket, hogy Európába jöjjenek, vagy a segítséget juttatják el oda, ahol arra szükség van. A külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország egyértelműen a második megoldást pártolja.
Hangsúlyozta: Magyarország több millió euróval járult hozzá az EU és Törökország megállapodásának végrehajtásához, ezen felül több mint 15 millió eurót fordított a keresztény közösségek támogatására Szíriában, Irak kurdok lakta területein és Libanonban.
Mi védjük meg Schengent
Arra a felvetésre, hogy Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint a magyar gyakorlat alapján a menedékkérők, köztük gyerekek szögesdrótokkal körülvett konténerekben kénytelenek eltölteni hosszabb időt, Szijjártó Péter kijelentette: mindenkinek, köztük az ENSZ magas rangú tisztviselőinek is tiszteletben kell tartaniuk az európai szabályokat. A schengeni szabályrendszer alapján ugyanis az övezet külső határain fekvő országoknak kötelességük biztosítani, hogy határaikat kizárólag hivatalos határátkelő helyeken, megfelelő úti okmányokkal lehessen csak átlépni.
Magyarországnak 500 kilométeres olyan határszakasza van, amely az EU, illetve a schengeni övezet külső határa, és Magyarország kötelezettsége e határ megvédése – hangsúlyozta Szijjártó Péter. A miniszter felidézte, hogy voltak olyan napok, amikor több tízezer illegális migráns lépett be magyar területre.
Zéró segítség az EU-tól
„Rettenetes vádaskodásnak” nevezte az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának azt az állásfoglalását, hogy Magyarország a menekültekkel szembeni eljárással a nemzetközi jogból és az EU-jogszabályokból eredő kötelezettségeit is megsértette. Szijjártó Péter kijelentette: Magyarország minden nemzetközi normának és nemzetközi kötelezettségének eleget tett. Azokat, akik vasútállomásokat foglaltak el vagy autópályákat torlaszoltak el, Magyarország arra szólította fel, hogy működjenek együtt a helyi hatóságokkal, azonosítsák és regisztrálják magukat az európai szabályozásnak megfelelően, és menjenek be a menekülteket befogadó táborokba, de ők elutasítottak minden együttműködést.
Arra a felvetésre, hogy Magyarország nem akar befogadni nem egészen 1300 menekültet, Szijjártó Péter kijelentette: 2015-ben Magyarország területén 400 ezer illegális migráns haladt át, és a magyar kormány azóta 800 millió eurót költött a schengeni övezet megvédésére, ehhez viszont „zéró segítséget” kapott az Európai Uniótól.
EU-tagok vagyunk és EU-tagok maradunk
A felsőoktatási törvény módosítását érő bírálatokra Szijjártó Péter azt mondta: Magyarországon 21 külföldi központú egyetem működik, és „ha a helyzet olyan rossz lenne, ahogy az Ignatieff úr hangoztatja, akkor miért nem hallani panaszt a többi húsz egyetem részéről?”
Arra a kérdésre, hogy az „illiberális ambíciók és akciók” nem fordítják-e szembe Magyarországot olyan mértékben az Európai Unióval, hogy a Fidesz „ezzel az erővel akár az EU elhagyását is meghirdethetné”, Szijjártó Péter azt mondta: Magyarországnak az Európai Unióban a helye, és csak egy erős Európai Unió tagjaként lehet maga is erős. „Az Európai Unió tagjai vagyunk, és Európai Unió tagjai is maradunk” – hangsúlyozta.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A külgazdasági- és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna évek óta nem titkolja, hogy el akarja zárni Európát az olcsó orosz energiahordozóktól.
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
Nagyon reménykednek az ukránok, az Európai Bizottság pedig gyártja a forgatókönyveket.
Az Európai Unió egyik alapelve a tagállamok közötti szolidaritás, Brüsszel azonban mégsem lép fel az ukrán olajblokáddal szemben. A Barátság-kőolajvezeték körüli vita azt mutatja: a gyakorlat néha messze kerül az elvektől.
Viszont még mindig nem a teljes összegről van szó.
Ezek voltak a pénteki nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
Nem kizárt, hogy ezúttal csúnyán mellényúlt a kormánykritikus zenész.
