Putyin nem tett üres ígéreteket: Washington lépésén múlik a világ sorsa
Az orosz elnöki sajtótitkár szerint Moszkva „világosan bemutatta” egy lehetséges válaszlépés körvonalait.
Senkinek sem tiltjuk meg, hogy nemzeti kisebbségi nyelvet tanuljon, de minden gyereknek, mire befejezi az iskolát, szabadon kell beszélnie ukránul – mondta Petro Porosenko ukrán elnök hétfőn.
Nem tiltják meg Ukrajnában a nemzetiségi nyelvek oktatását, de minden gyermeknek beszélnie kell ukránul az országban – szögezte le Petro Porosenko ukrán elnök hétfőn New York-ban, amikor az Egyesült Államokban élő ukrán és krími tatár közösségek vezetőivel találkozott.
Egy héttel ezelőtt nagyon fontos oktatási reformot hajtottunk végre. Egyszerűen visszahozzuk az ukrán iskolákat Ukrajnába. Emellett senkinek sem tiltjuk meg, hogy nemzeti kisebbségi nyelvet tanuljon, de minden gyereknek, mire befejezi az iskolát, szabadon kell beszélnie ukránul, azon a nyelven, amelyet meg kell védenünk Ukrajnában. Ezt még sohasem tették meg ezelőtt – idézte az UNIAN ukrán hírügynökség az elnököt.
Porosenko a hét végén az Ukrajinszki Novini ukrán hírügynökségnek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az ukránoknak „szent joguk”, hogy tanulhassák anyanyelvüket, mellette nem tiltott második, harmadik vagy akár negyedik nyelvet tanulniuk, és ez megvalósulhat úgy, hogy közben nem sérülnek a nemzeti kisebbségek jogai. Az államfő az interjúban jelezte, hogy még nem kapta meg a törvényhozástól az elfogadott jogszabályt.
A házelnök hamarosan aláírja a törvényt
Andrij Parubij ukrán házelnök hétfőn ukrán híradások szerint azt mondta, hogy még az illetékes bizottság dolgozik a megszavazott törvényjavaslat korrektúráján. Megjegyezte, hogy nagy terjedelmű előterjesztésről van szó, amelyhez számos módosítást fűztek. Közölte, hogy amint megkapja, azon nyomban aláírja és haladéktalanul megküldi az államfőnek is aláírásra. Reményét fejezte ki, legkésőbb kedd délelőttig az asztalára kerül a dokumentum.
A házelnök is úgy vélekedett, hogy az új oktatási törvény védi az ukránt, mint államnyelvet nyelvet, egyben „semmilyen mértékben sem” szorítja vissza a nemzetiségi, illetve az úgynevezett őshonos népek – mint a krími tatárok – nyelveit. Kijelentette, hogy szerinte az oktatási törvény körüli viták „inkább spekulatív jellegűek”.
Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.
A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetekben külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának tervezett visszaszorítása ellen.
(MTI)