Az is arra enged következtetni, hogy M. János nem önszántából és akaratlagosan vált ezen cégek tulajdonosává, hogy több esetben is az elérhetőségként megadott e-mail cím a tulajdonosváltás után is megegyezett az alapításkor megadott, az alapító személyes e-mail címével. Egyik cége felszámolását az ÁFI Felszámoló és Vagyonkezelő Zrt. végezte. Kérdésemre a felszámolást végző munkatárs elmondta, hogy a cég felszámolása egyszerűsített eljárásban folyt, mivel a volt ügyvezető nem tett eleget a törvényben előírt kötelezettségeinek, vagyis nem juttatta el a kellő dokumentumokat a felszámoláskor kijelölt új ügyvezetőnek. Tovább azt is elmondta, a cégnek sem ingósága, sem ingatlanvagyona nem volt.
Ezek a tényezők önmagukban is gyanússá teszik a céget, hiszen általában ha nem is önszántukból, de a felszámolókkal együttműködnek a tulajdonosok, vagy legalább elérhetőek, ebben az esetben azonban semmilyen csatornán nem sikerült elérni M. Jánost. Továbbá az is furcsa lehet, hogy olyan cégek kerültek a tulajdonába, amik ellen tartozás miatt már hatósági végrehajtás volt életben, valamint a jegyzett tőkéjük az alapításuk óta nem változott – maradt 500 ezer forint, ami a törvényben meghatározott minimum. E körülmények mind afelé mutatnak, hogy M. János pont a fentebb említett kihasználás áldozata lett. 2011-ben valószínűleg átverés áldozata lett, esetleg elvesztette vagy ellopták tőle az iratait, amik aztán több ember kezébe is kerültek, akik e módon szabadultak meg ügyes-bajos cégeiktől.
M. János esete egyáltalán nem egyedi és nem is annyira ritka. Megkeresésemre a Dózsa György úti hajléktalanszálló munkatársa elmondta, hetente 1-2 levelet kapnak a NAV-tól, melyben adótartozás miatt keresnek embereket a szállókon. Az elmúlt időben egyre jellemzőbb volt, hogy a keresett személy egyáltalán nem szerepel a szálló nyilvántartásában. „Ilyen esetekben nyilatkoznunk kellett arról, hogy az adott céget nem ismerjük, nem adtunk engedélyt a székhelyként való bejegyzéshez és nem folytat gazdasági tevékenységet a címen. Ilyen bejegyzési engedélyeket nem szoktunk adni, de egyébként sem érkeztek erre irányuló kérelmek hozzánk. Intézményünk csak utólag, az ilyen hozzánk érkező hatósági megkeresésekből szerez tudomást, hogy valamelyik szállójára egy céget jegyeztek be. Ritka volt az az eset, amikor az adott személy a megkeresés időpontjában még elérhető volt a szállón” – mondta a BMSZKI nyilvántartási előadója.
Ezek a cégbejegyzések azért lehetségesek, mert a hatályos jogszabályok értelmében bárki, aki 72 óránál tovább tartózkodik egy helyen – még ha csak ideiglenesen is –, köteles bejelentkezni a helyi önkormányzatnál. Ezt sokan nem teszik meg, főleg az albérlők. Ez a szabályozás a hajléktalanszállókra is vonatkozik. A odaérkező hajléktalan köteles hivatalosan is bejelentkezni a szállóra, nem elég csak az intézmény belső rendszerébe jelentkezni, amennyiben hosszabb időre szeretne ott tartózkodni. Ezzel lakcímkártya igénylésére is jogosult, vagyis lesz egy igazolása arról, hogy van lakcíme, van hol laknia, nem csak települési szintű lakcímkártyája lesz, amely lakcímként csak az adott várost vagy Budapest esetében kerületet tartalmazza, mellette a „lakcím nélküli” megjegyzéssel.
A hatályos magyar szabályozás értelmében azonban ideiglenes lakcímre, azaz tartózkodási helyre csak olyan személy jogosult bejelentkezni, aki rendelkezik állandó lakcímmel is. Ez a feltétel a hajléktalanoknál nem teljesül, így a törvény szerint ez az amúgy ideiglenes lakhely állandó lakcímként lesz bejegyezve.