Pedig Magyarral foglalkozni KELL!
Ha ugyanis nem írjuk meg napról-napra a hazugságait, ha nem mutatunk rá, hogy gyakorló elmebeteg, akkor vajon mi történik? Akkor az történik, hogy megnyeri a választást.
Meddig ér a liberális véleményszabadság? Mennyire vállalható figura Vona Gábor? A Szeretem Magyarországot Klub az e héten megrendezendő vitaestjére a Jobbik elnökét hívta meg, ami lapunk információi szerint több bennfentesnél alaposan kiverte a biztosítékot. Gerő András történész indulatos belső körlevélben támadta az ötletet, kifogásolva a Jobbik kapcsán sokat emlegetett zsidóellenes rasszizmust. Gerő András levelét és a Mandinerrel közölt kommentárját cikkünkben olvashatják.
Az utóbbi időszakban Vona Gábor személye tartja lázban a liberális véleményformálókat. Erősen megoszlanak a vélemények ugyanis arról, hogy a Jobbikot középre terelni igyekvő pártelnök vállalható személy-e. A konkrét töréspontot Vona meghívása jelenti, aki hivatalos a Szeretem Magyarországot Klub (SZMK) e héten tartandó zártkörű beszélgetésére.
Egy tőkeerős világnézeti klub
Ha sokaknak esetleg nem csengene ismerősen a klub neve: arról a közéleti társaságról van szó, amely döntően baloldali-liberális megmondóemberekből verbuválódott 2006-ban, és rendszeresen szervez zártkörű vitaesteket. A rendezvények nem sajtónyilvánosak, az ott elhangzottakról általában nem jelennek meg tudósítások. Sőt, hogy még nagyobb legyen az SZMK-t övező misztikum, jelenleg még a honlapjuk sem érhető el.
A klub belső életéről néha azért az átlagolvasóhoz is eljutnak hírmorzsák: tíz éve épp az őszödi beszéd melletti kiállás miatt lépett ki öt tag (köztük Schiffer András és Szombathy Pál). Hízelgőbb azonban Géresi László üzletember jellemzése, aki Máté Krisztina 2014-es riportkönyvében úgy fogalmazott: „Egy darabig ment a Szeretem Magyarországot Klub, amiben próbáltam aktívan részt venni, de bepunnyadt az egész, nem elég aktívak, nem elég radikálisak, hogy a sarkukra álljanak. Akkora anyagi tőke és ész van e mögött a csapat mögött, hogy az egész Fidesz egy piszlicsáré kis vidéki bohóccsapat ahhoz képest”.
Az SZMK soraiban a közélet olyan alakjai foglalnak helyet, mint Babarczy Eszter, Bárándy Péter, Bojár Gábor, Bojár István András, Bozóki András, Garaczi László, Hegyi Árpád Jutocsa, Herczog Mária, Jakupcsek Gabriella, Kolosi Péter, Kökény Mihály, Krizsó Szilvia, László Csaba, Müller Péter Sziámi, Rosta Mária vagy Sárközy Tamás.
A soron következő, e heti zártkörű beszélgetés sztárvendége a tervek szerint Vona Gábor, a Jobbik elnöke lesz. Legalábbis, ha a szervezők nem gondolják meg magukat.
Az SZMK korábban vendégül látta Lázár Jánost, Gyurcsány Ferencet vagy épp Demján Sándort is. Lehetséges azonban, hogy Vona nem léphet át a vörös vonalon?
Gerő András levele
Gerő András, a karakteres állásfoglalásairól ismert történész a belső körnek küldött levelében hevesen tiltakozik Vona Gábor fellépése ellen. A Mandiner a levélről való értesülése után megkereste a történészt, aki a levelét eljuttatta lapunkhoz, és annak közléséhez hozzájárult. Ezt az alábbiakban olvashatják:
„Tisztelt Ügyvivő Testület!
Kaptam egy meghívót a Szeretem Magyarországot Klubtól, amelyben arról tájékoztatnak, hogy az Ügyvivő Testület döntése alapján meghívják előadónak Vona Gábort, a Jobbik Magyarországért Mozgalom (valójában párt) elnökét.
Két érvvel indokolják a meghívást.
Elismerik ugyan, hogy „sokaknak vannak súlyos ellenérzéseik a vendég személyével, világnézetével és politikájával kapcsolatban”, de úgy vélik, hogy a beszélgetéssel „új információkkal lehetünk gazdagabbak, amelyek segítenek eligazítani minket mások preferenciáiban”.
A másik érv így szól: a felmérések azt mutatják, hogy a Jobbik a teljes felnőtt lakosság körében jelenleg a második helyen áll, s így „már nem igaz a korábban felvetett hipotézis, hogy a meghívással bármit is legitimálnánk”.
Ezek az érvek nem túl erősek.
Először is a Jobbik 2010 óta legitim parlamenti párt, mert szabad választásokon a magyar emberek egy része szabad akaratából bejuttatta őket a parlamentbe. A politikai, jogi legitimitás tekintetében tehát 2010 óta nincs változás, így tehát őket nem kell legitimálni – a magyar választók egy része ezt már megtette.
Itt a kérdés nem az, hogy a Jobbik legitim politikai parlamenti erő-e. Ez nem is kérdés. A kérdés az, hogy az SZMK egy meghívással legitimálni kívánja-e a Jobbikot, illetve annak elnökét? Az Önök válasza erre egyértelműen igen.
Mindig nagyra tartottam, hogy az SZMK a demokratikus politikai spektrum minden szeletéből hívott előadókat. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy miként a folyónak is van két partja, a demokráciának is vannak tartalmi határai. A közéletben ugyanis nemcsak a politikai legitimitás fogalma létezik, hanem van intellektuális és erkölcsi legitimitás is (ezt közönségesen hitelességnek hívják), azaz a legitimitás többdimenziójú fogalom.
A Jobbik nemzeti radikális eszmerendszerrel lopta be magát a választók egy részének szívébe. Az ő esetükben a nemzeti radikalizmus szerves részét képezte a cigány- és zsidóellenes rasszizmus. Ezen az sem változtat, hogy az utóbbi időben békésebb szólamokat hangoztatnak, így például az európai zászló elégetésétől eljutottak az uniós bérek követeléséig. Mindazonáltal a pártelnök nem is olyan régen jelentette ki: ha kiderülne, hogy zsidó, akkor lemondana.
Ami pedig azt illeti, hogy új információkkal lehetnénk gazdagabbak: ez egy merőben üres állítás. A Jobbikról – aki egy kicsit is odafigyel a magyar politikára – nagyjából minden tartalmilag és a hitelesség szempontjából lényeges információt lehet tudni. Nincs különösebben új impulzusra szükség ahhoz, hogy preferenciáikban el lehessen igazodni.
Az Önök érvelése tehát egyfelől semmitmondó, másfelől elmossa azt a nyitott és közös demokratikus tartalmat, amely az SZMK eddigi meghívási politikáját jellemezte.
Megítélésem szerint az SZMK a maga gyakorlatában nem legitimálhatja a rasszizmus politikai jelenlétét.
Önök a döntésüket meghozták, ezt természetesen tiszteletben tartom, de nagyon nem értek vele egyet.
Kérem Önöket, hogy ezt a levelemet az SZMK titkára ugyanabba a körbe küldje szét, ahova a meghívók elmentek!
Üdvözlettel,
Gerő András”
A történész megerősítette, hogy sokan mások is megütköztek Vona meghívásán, a levél kapcsán pedig még azt közölte a Mandinerrel: „Hozzáadott megjegyzésként elmondanám, hogy nem a Jobbik elleni küzdelem tölti ki az életemet – következőleg adott fellépésemet reakciónak és nem kampánynak szántam. Levelemből az is kiderül, hogy minden olyan politikust vagy közéleti személyt az adott klub rendezvényén vállalhatatlannak gondolok, aki a rasszizmust akár a politikában, akár a közéletben képviseli.”
Az ügy kapcsán megkerestük a Szeretem Magyarországot Klubot is. Arra voltunk kíváncsiak, kinek az ötlete volt Vona Gábor meghívása, és Gerő András tiltakozása nyomán lemondják-e a rendezvényüket.
Amint választ kapunk tőlük, frissítjük cikkünket.