„Az Iszlám Állam egyre kevésbé létezik mint valóságos entitás, így az eddigi legvéresebb merényleteket a 2000-es évek közepén elkövető al-Kaidához hasonlóan »terrormárkanévvé« válik, ezúttal franchise helyett »startup« rendszerben. A látszat és a megterhelő lélektani hatás ellenére a dzsihádista terrorra, úgy látszik, egyre kevesebb pénz jut, hiszen a tavaly júliusi nizzai, 87 emberéletet követelő támadás óta szinte kizárólag csak pár fegyvert igénylő, autós-gázolásos tömeggyilkosságokat láttunk (az egyetlen kivétel a manchesteri öngyilkos merénylet idén májusban Ariana Grande koncertjén).
Szinte közhelyes már: a terrortámadások klasszikus formája igen idő- és pénzigényes dolog. Ha csak a 2015 októberi, párizsi támadássorozatra gondolunk, a számos helyen, koordináltan jelenlévő terroristáknak az Iszlám Állam külön beszerzési csoportot és technikai hátteret is létrehozott. A barcelonai támadás és a közelben felrobbanó, PB-gázpalack-alapú bombák arra engednek következtetni – mint akár a nizzai vagy berlini próbálkozás –: az Iszlám Állam elvesztette a képességet arra, hogy a Bataclanban elkövetetthez hasonló rémisztő terrortámadást hajtson végre az európai kontinensen, de forrásai szűkössége egyre kegyetlenebb tervekre sarkallja.