Andorrában a hozzáállás okozott csalódást

„Hagyjuk is az apróságokat. Egy év távlatából összességében mit lehet mondani a 44 év utáni kijutást követő, nyolcaddöntőig tartó szereplésről?

Szerintem az Eb-n nyújtott csapatteljesítményünk óriási volt, egyénileg is mindenki hozzátette a magáét, és azt gondolom, az emberek is így élték meg. Ne felejtsük: sikeres mérkőzéseink után óvónőktől nyugdíjas hölgyekig, akik nem is foglalkoztak a focival, mindannyian milyen boldogok lettek, mert a környezetük az volt. Örülök neki, hogy mi tudtunk alapot adni ennek a hangulatnak.

Franciaországban mi jött át ebből?

Az Eb-t úgy nézem, mint egy ünnepet. Borzasztó kemény volt az alapozás, a bajnokság végén rögtön mentünk edzőtáborozni, öt héten keresztül tartott a felkészülés. Kint már csak élveztük a munkának az eredményét, hogy a szurkolók ott vannak, de ezt mindegyik csapaton láttuk. A drukkerek az összes mérkőzésen óriási hangulatot teremtettek, megtöltötték a franciaországi utcákat, sőt, a magyarországiakat is. A labdarúgás erre képes, óriási érzelmekre és megmozdulásokra. De pont azért, mert ez sport, ha az ember fent volt, akkor egy idő után lent lesz, és fordítva, az a kérdés, hogy egy sikeresebb szereplés meddig tart.

Ha már ez szóba jött, csökkenti a tavalyi Eb sikerét a mostani, Andorra elleni kudarc?

Aki az Eb-t átélte, az eltette magának, senki nem fogja elfelejteni, hogy annak idején hogyan szurkolt az ország, ezt a pici gyerekek nyugdíjas korukban is mesélni fogják az unokáknak. Én akkor is mondtam, hogy ezzel nem ért véget semmi, egy nagyon szép állomás volt, de tovább kell épülni a csapatnak. Ősszel visszavonultam, így nem tudok nyilatkozni a közegről, már én is csak szurkolóként látom azt, ami történik. Az andorrai mérkőzésen azt gondolom, nem csak a hibák jelentették a problémát, a hozzáállás okozott csalódást. Szerintem ezen kell változtatni.

A hozzáállásbeli problémák miként érzékelhetők?

Nem tudom most átélni, mi történt bent, játékosként láttam a többieket, tudtam, hogyan edz a csapat, miként viselkednek a szállodában vagy utazáskor, amiből le lehetett vonni a konzekvenciát, akár sejtve azt, hogy már mielőtt felmegyünk a pályára, problémák lesznek. Egy biztos: nemcsak beöltözni kell magyar válogatott játékosnak, hanem a szívedet is ki kell tenni a pályára. Szó szerint, mert nem egy klubot képviselsz, hanem egy nemzetet.”