Nem népszavazunk a paksi iratok titkosításáról, mégis aláírást gyűjt az LMP

Megtagadta a Hadházy Ákos (LMP) országgyűlési képviselő által benyújtott, a paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos iratok és költségvetési számítások titkosításának feloldásáról szóló népszavazási kérdések hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) csütörtöki ülésén. Hadházy Ákos kérdéseiben a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó teljes iratanyag, valamint a bővítés árát megalapozó összes tételes beárazott költségvetés minősítésének a feloldását kezdeményezte, magánszemélyként.

Hadházy Ákos első kérdése úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben oldja fel a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó teljes iratanyag minősítését?” Az NVB többsége úgy ítélte meg, a kérdés nem hitelesíthető, mert tiltott tárgykörbe ütközik, ugyanis közvetlen összefüggésben van a paksi erőmű bővítéséről szóló egyezménnyel. 

Az egyezményben ugyanis a felek vállalták, hogy az egymásnak átadott adatok tekintetében titoktartásra kötelezettek. Emellett a kérdés a bizottság többsége szerint nem egyértelmű, mivel azt a látszatot kelti, hogy az iratokat a minősített adatok védelméről szóló törvény alapján minősítették titkosnak, miközben a kérdéssel elérni kívánt cél egy másik, a paksi beruházásról szóló törvény hatályon kívül helyezésével lenne elérhető. A képviselő második kérdése az volt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben oldja fel a paksi atomerőmű bővítésének árát megalapozó összes tételes beárazott költségvetés titkosítását?”. Az NVB többsége ennek hitelesítését az előzőhöz hasonló indokok alapján tagadta meg. Eddig az LMP Paks2 ügyében 13 kezdeményezést nyújtott be az NVB-hez, ám mindegyiket elutasították.

További kérdéseket is elutasítottak

Az NVB további hét népszavazási kérdés hitelesítésének ügyében is döntött, ezek a politikusok vagyonosodási vizsgálatát célozták, és Fábián Zsolt magánszemély nyújtotta be az Új Kezdet Párt nevében.

Az első kérdés úgy hangzott: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar Országgyűlés alkosson törvényt, amely kötelezően előírja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalból történő vagyonosodási vizsgálatát minden olyan személlyel szemben, aki 1987. március 15. napja és 2017. március 15. napja között a magyar Kormány tagja, államtitkár, országgyűlési képviselő, polgármester vagy ezek hivatali ideje alatt házastársa, szülője, testvére vagy gyermeke volt, a hivatalviselési idő első napján hatályos szabályok szerint?” A másik hat kérdés, kissé eltérő megfogalmazásba ugyanezt a témát érintette. Patyi András, az NVB elnöke azt javasolta, a kérdéseket ne hitelesítsék, mert azok burkolt alaptörvény-módosításra irányulnak, emellett nem egyértelműe, ráadásul rendkívül széles személyi körre vonatkoznak. Az NVB többsége ezek alapján megtagadta a kérdés hitelesítését.

Az LMP országos aláírásgyűjtést indít

Országos aláírásgyűjtést indít a paksi népszavazás érdekében az LMP – jelentette be csütörtökön, az MTI-hez eljuttatott közleményében Hadházy Ákos, a párt társelnöke.

Azt írta, a magyar emberek többsége ebben a kérdésben velük és nem a Fidesszel ért egyet. Hozzátette, „biztosak vagyunk benne, hogy a választók támogatásával meghátrálásra lehet kényszeríteni a kormányt”. 

Szerinte azzal, hogy újabb paksi bővítésről szóló népszavazási kérdéseket utasított vissza „a többségében Fideszes pártdelegáltakból álló" Nemzeti Választási Bizottság, a testület „újra bebizonyította, hogy a kormányhoz hasonlóan egy célja van: mindenáron, akár mondvacsinált okokra hivatkozva megakadályozni a paksi beruházásról szóló népszavazás kiírását”.

Kifejtette: az NVB indoklásában „a Fidesz által áterőszakolt” alaptörvényre hivatkozott, azonban az LMP álláspontja szerint hibás az az alkotmány, amely megakadályozza, hogy egy, az ország jövőjét évtizedekre meghatározó kérdésben az emberek maguk dönthessenek. A párt ezért kezdeményezett alaptörvény-módosítást, a Fidesz azonban ezt is leszavazta, ezzel egyértelművé téve, hogy nem érdekli az emberek véleménye a paksi bővítésről – fogalmazott az LMP társelnöke.

(MTI)