Enciklopédia született a nagy magyar tragédiáról
Gerő András halála után jelent meg egyik fő műve, a magyarországi holokauszt lexikonja. Recenziónk!
Nem tudok olyan normáról, amely szerint a sorosozás antiszemita beszédnek számítana – jelentette ki az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija az M1 pénteki műsorában. Köves Slomó leszögezte: a zsidók számára az elsődleges szempont, hogy biztonságban tudják megélni az identitásukat.
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija azt mondta az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában, hogy nem tud olyan nemzetközileg elfogadott normáról, amely szerint a „sorosozás” antiszemita beszédnek számítana.
Köves Slomó megemlítette, Magyarországon a friss összegzések szerint a lakosság 64 százalékában nincsen antiszemita attitűd, míg 20 százaléknyian szélsőségesen, 16 százaléknyian visszafogottan antiszemiták. Ugyanakkor 2015-ben 42 gyűlöletcselekményt regisztráltak, ezek többsége verbális volt, míg a Franciaországban regisztrált ezerötszáz eset felében fizikai erőszak történt – tette hozzá.
Köves Slomó szerint a zsidó közösség számára az az elsődleges szempont, hogy biztonságban tudják megélni az identitásukat, „legyen ez a biztonság fizikai biztonság, jogbiztonság vagy akár a szellemi, lelki jólét biztosítása”.
(MTI)