A fény és a film köré építenék a város pályázatát.
Idén május 9-én rendezik meg Egerben a már hagyományos Európa-napot, aminek elsősorban a Dobó tér ad majd otthont, és amelynek a különlegességét az adja, hogy az esemény egyúttal a nyitánya lesz annak a nagyszabású vállalkozásnak, aminek a célja, hogy 2023-ban a hevesi megyeszékhely nyerje el az Európa Kulturális Fővárosa címet. Minderről Habis László polgármester és Martonné Adler Ildikó alpolgármester beszélt a városházán megtartott sajtótájékoztatón.
Mint elhangzott, az Európa-nap délelőtti eseményei elsősorban a gyermekek számára kínálnak tartalmas elfoglaltságot (kézműves-foglalkozások, arcfestés, bábszínházi előadás várja a kisebbeket), míg a délután és az este az idősebb korosztályokhoz tartozóké lesz, akiket többek között néptáncegyüttesek, karatésok szórakoztatnak majd, s akik a nap zárásaként fényfestésben is gyönyörködhetnek majd. Ahogy Habis László fogalmazott, Egerben eleve komoly hagyományai vannak az Európa-napnak, az pedig még inkább növeli az idei rendezvény jelentőségét, hogy a városvezetés ezen alkalmat használja fel arra, hogy hivatalosan is bejelentkezzen az „Európa Kulturális Fővárosa 2023” pályázatra.
Mint a polgármester elmondta, utóbbi projekt szakmai tartalmának a kialakítása még tart, ám annyit már most is lehet tudni, hogy a pályázat központi eleme a „fény és a film” lesz, ami már csak azért is jó ötletnek tűnik, merthogy e két fogalom szinte valamennyi művészeti ághoz kapcsolódást jelent. A pályázati dokumentáció részletes kidolgozása egyébként már elkezdődött, amiként a művészeti vízió kimunkálása is.
E nagy vállalkozásnak szeretnének országos nyilvánosságot biztosítani, egyebek mellett azzal a honlappal és Facebook-oldallal, amelyeken az érdeklődők nyomon követhetik a pályázattal összefüggő összes mozzanatot. Martonné Adler Ildikó szerint május 9. nem kizárólag azért lesz érdekes, mert ekkor mutatják be azt a szignált és azokat az arculati elemeket, amelyek az „Európa Kulturális Fővárosa 2023” projekt állandó „szereplői” lesznek, de azért is, mert innentől kezdve szinte minden héten lesz majd olyan esemény a városban, ami ehhez a történethez kapcsolódik. Mint mondta, a város vezetői nagyon bíznak abban, hogy a címért folyó versengésben Eger nem „csupán” ezüstérmes lesz, mint a korábbi próbálkozáskor, hanem győztesként végez.
Az egriek sajtóközleményét változtatás nélkül közöltük.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
A legendás spanyol rendező új munkájában, A szomszéd szobában az elmúlással való szembenézésről beszél intim, személyes hangvételben. Ám hiába a két zseniális színésznő, Tilda Swinton és Julianne Moore, a katarzis elmarad. A november 28-tól a mozikban látható film lábjegyzet maradt Almodóvár elképesztő karrierjében.
A Pán – A belső sziget című film egy sajátos eszközökkel filmre vitt, fájóan aktuális látomás. Győrffy Ákos filmajánlója.
Nem tudjuk, hogy egyáltalán létezik-e tényleges, konkrét magyar javaslat a tűzszünetre.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
