Eddig 11 népszavazási kérdést nyújtott be Paks 2-vel kapcsolatosan az LMP, ám ezeket mind elutasította a Nemzeti Választási Bizottság. Emiatt a Kúriához fordultak felülvizsgálatért, de közben újabb két kérdést is benyújtottak.
Az LMP kedden újabb két kérdést nyújtott be a paksi bővítés ügyében a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). Így az ellenzéki párt már 13 népszavazási kezdeményezést tett; az eddig benyújtott 11-et az NVB elutasította, a most beadott kettő pedig később kerül a testület elé.
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke kedden, az NVB épülete előtt tartott „Nem hagyjuk, hogy a Fidesz évtizedekre eladósítsa az országot” címmel meghirdetett sajtótájékoztatóján ismertette két újabb kérdésüket; ezek közül az egyik a beruházás a teljes iratnyilvánosságot célozza, míg a másik a költségvetés titkosításának feloldását. A benyújtott kérdések így szólnak:
Illetve:
Hadházy Ákos arról beszélt, feltehetően azért titkosították a beruházást érintő dokumentumokat, hogy ne derülhessen ki, hogy „valakik nagyon meg fogják szedni magukat”.
Gyalázatosnak nevezte Gulyás Gergely (Fidesz) országgyűlési képviselőnek azt a nyilatkozatát, ami szerint már úgysem lesz a választásokig népszavazás. Arra utalva, hogy a választások előtt 40 napon belül már nem lehet népszavazást tartani, és hogy az elhúzódó jogorvoslati eljárások miatt a népszavazási kezdeményezések nem érhetnek időben jogerőre, azt mondta: a jogászaik szerint ez még nem igaz, bár „határeset” a dátum. Szerinte Gulyás Gergely arra utalt, hogy az NVB, a bíróságok, és az Alkotmánybíróság ki fogják használni a legutolsó törvényes határidőket, ez pedig elismerése e szervezetek „függőségének”.
Szerinte az NVB, illetve annak elnöke, Patyi András „folyamatosan és szándékosan” akadályozza a népszavazások kiírását. Közölte azt is, az eddig benyújtott, és az NVB által elutasított 11 népszavazási kezdeményezésük ügyében jogorvoslattal éltek a Kúrián.
(MTI)
Trump abban bízik, hogy a telefonos tárgyalások mégis sikeresnek bizonyulnak, és Putyin végül hajlandóságot mutat a háború befejezésére. Erre ötven napot adott az amerikai elnök.
Az ukrán elnök szerint az oroszok máshogy viszonyulnak már a tárgyalásokhoz.
Nagyon féltik Közép-Európát.
A négy Gripen mellett 80 katona indul a misszióba, amely stratégiai üzenet.
Sajtóhírek szerint a kiváló manőverező képességgel és alacsony akusztikai észlelhetőséggel rendelkező tengeralattjáró építését 2016 decemberében kezdték meg.
Lassan mindenki kihátrál a húsdarálóból, Ukrajna pedig végérvényesen magára marad.
Trump abban bízik, hogy a telefonos tárgyalások mégis sikeresnek bizonyulnak, és Putyin végül hajlandóságot mutat a háború befejezésére. Erre ötven napot adott az amerikai elnök.
Elismerte, hogy a Fidesz nem képes hazahozni az uniós pénzeket, ehhez egy új, a baloldalt is magában foglaló kormány kell.
