Nem hallgatnak a románok a magyar ellenzékre, tömegével hagyják el hazájukat
Magyarországra tízezrek költöznek Romániából, Romániába hazánkból szinte senki sem.
Az ellenzéki pártok az MSZP-től a Jobbikig támadták a CEU körül történtekkel a kormányt. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt válaszolta: még „Soros György egyeteme sem állhat a törvények felett”.
MSZP: Politikai indíttatású a lex CEU
Hiller István (MSZP) az általa lex CEU-nak nevezett törvénymódosítási javaslatot bírálta, politikai indíttatásúnak nevezve az indítványt, amely szerinte megsérti az oktatás szabadságát, ezért azt követelte, vonják vissza. A kormány politikája szerinte úgy veszélyezteti a CEU működését, hogy annak valójában sem jogi, sem szakmai alapja nincs. A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a széles körű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel bíró CEU magas munkaerőpiaci értékű diplomákat ad ki, márpedig a magyar felsőoktatásnak éppen a diplomaminőség, -elfogadottság az egyik legjelentősebb problémája.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára erre úgy reagált: a Soros-egyetem az előjogait félti, nem akarja betartani a jogszabályokat, a törvények fölött akar állni. A szóban forgó törvényjavaslat lényege szerinte, hogy egy külföldi egyetem akkor működhessen Magyarországon, ha erről nemzetközi szerződés rendelkezik, és ha a származási országban is tényleges felsőoktatási képzést folytat. A Soros-egyetem csak Magyarországon működik, mégis kiad amerikai diplomát is, ami nem fair a magyar egyetemekkel szemben – mondta.
Jobbik: Hiteltelen a CEU elleni harc
Szávay István (Jobbik) szerint egyedül pártja következetes Soros György magyarországi ténykedésének megítélésében, mert a Jobbikban, ellentétben a Fidesszel, senki nincs, akit Soros György finanszírozott volna. A Jobbik mindig is következetesen szemben állt azzal a szellemiséggel, ami a CEU-t uralja jórészt – hangsúlyozta, úgy fogalmazva: ha létezik Magyarországon „Soros-egyetem”, akkor létezik „Soros-párt” is, ez pedig a Fidesz. Ezért a politikus hiteltelennek tartja a CEU elleni ideológiai harcot, hozzátéve, hogy a Jobbik nem a CEU-t védi, hanem a „bolsevik típusú” hatalomgyakorlással nem ért egyet. Azt is felvetette, hogy a törvényjavaslat nyomán külhoni magyar egyetemek veszélybe kerülhetnek.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt válaszolta: még „Soros György egyeteme sem állhat a törvények felett”. A kormány, ha kell, nyitott a tárgyalásokra az Egyesült Államokkal – tette hozzá. Megemlítette azt is, hogy a Jobbik alelnöke pénteken még arról beszélt, hogy „Soros egyetemét” be kellene zárni. Szerinte a Jobbik „akut identitásválságban” van, „egy oligarcha fia kinézte magának a Jobbikot: »apu, vedd meg nekem a pártot«, apu erre megvette”.
LMP: valódi nemzeti konzultációt, népszavazást a paksi bővítésről!
Ikotity István (LMP) a kormány által meghirdetett nemzeti konzultációról beszélt, amelyre szerinte a kabinet hamarabb megadta a válaszokat, minthogy feltette volna a kérdéseket. Ám, mondta, a kormány és fizetett propagandistái szerint a paksi bővítés nem tartozik az állampolgárokra. Az LMP ezért azt kéri az emberektől, a valódi nemzeti konzultáció jegyében üzenjenek a kormánynak, hogy referendumot akarnak Paksról, egészítsék ki a kérdéssel a most kipostázott konzultációs íveket. Közölte: az LMP addig fog népszavazási kérdéseket beadni, amíg el nem fogynak a választási bizottság ellenérvei.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára arra mutatott rá, hogy míg a 2014-ben atomstoppal kampányoló LMP-re 269 ezer állampolgár szavazott, addig a paksi bővítést pártoló kormányoldalra több mint 2,2 millió. Hozzátette, ha nincs Paks, akkor Magyarországnak vagy földgázt, vagy áramot kellene importálni. Szerinte az LMP azt akarja, hogy a magyarok fizessenek sokkal többet az áramért.
KDNP: A kormány ne fizesse ki a strasbourgi bíróság által kiszabott büntetést!
Hollik István (KDNP) közölte: pártja azt kéri a kormánytól, ne fizesse ki a strasbourgi bíróság által két bangladesi migráns ügyében az őket képviselő Magyar Helsinki Bizottságnak megítélt pénzt. „Ha most fizetünk, csak akkor kezdődik a migránsbiznisz”, és 40-50 milliárd forintot is kiperelhetnek a magyar családok zsebéből – fogalmazott. A politikus felháborítónak nevezte az ítéletet, ráadásul szerinte a Helsinki-bizottság, egy „Soros-szervezet”, Magyarország biztonsága helyett a másik oldalra állt. A strasbourgi bíróság határozatával túlterjeszkedett hatáskörén, jogalkalmazás helyett jogalkotást végzett – mondta.
Dömötör Csaba államtitkár szerint szintén elkeserítő, hogy a strasbourgi bíróság döntéseivel „elősegíti a migránsbizniszt”, sőt más ítéleteivel a „börtönbizniszt” is. A bíróság számos esetben életidegen döntéseket hoz, ezért meg kell reformálni a működését – közölte.
Fidesz: a Ház is mondjon véleményt a strasbourgi bíróságról!
Gulyás Gergely (Fidesz) a napokban kezdődött nemzeti konzultációról beszélt, kifejtve az abban szereplő öt témakört, a rezsicsökkentés megvédését, az illegális bevándorlást, a társadalmi szervezetek átláthatóságát, a munkahelyteremtést és az adócsökkentést. A rezsicsökkentést szerinte Brüsszel el akarja lehetetleníteni, a társadalmi szervezetek átláthatósága ügyében adott reakciókból pedig az látható – mondta –, a „hóhért akasztják”, a kormány javaslata ugyanis az, hogy azok is érvényesítsék magukra az átláthatóságot, akik ezt az államon számon kérik. A bevándorlás ügyében közölte: frakciója javasolja, hogy az Országgyűlés és illetékes bizottságai alakítsák ki véleményüket a strasbourgi bíróságnak a két bangladesi ügyében hozott ítéletéről, és tárgyalják meg a testület gyakorlatát.
Dömötör Csaba úgy reagált: az elhibázott bevándorláspolitikát jellemzi az elhibázott strasbourgi bíróság ítélet is. Szerinte a nemzeti konzultációs részvétel kiállás az ország függetlensége mellett.
(MTI)