Palkovics: Valami nem jól működik a szakképzésben

Az oktatási államtitkár szerint már látszanak az új típusú tanárképzés eredményei, egyre többen jelentkeznek osztatlan képzésre, és az elmúlt időszakban nőttek az egy tanulóra jutó abszolút források is. Palkovics László csütörtökön az Európai Bizottság 2017. évi országjelentésről rendezett budapesti konferenciájának panelbeszélgetésén a PISA-eredmények romlásával összefüggésben az egyes iskolatípusok erőteljes hatását emelte ki. 

A gimnáziumok jól teljesítenek, az általános iskolák és szakképzés rosszul

Az államtitkár szerint a PISA-eredmények romlásán nincs mit csodálkozni, ez annak a tünete, hogy – nemcsak az iskolarendszerben, hanem a szociális szférában, a szakképzésben – valami nem jól működött. Az okok között az egyes iskolatípusok erőteljes hatását említette, és rámutatott: a hatosztályos gimnáziumokban matematikából átlagosan Szingapúr eredményeit hozták a diákok, a négyosztályos gimnáziumokban Finnország, Németország szintjét érték el. 

A gond az általános iskolában és a szakképzésben kezdődik, ahol messze átlag alattiak az eredmények – közölte Palkovics László. Az államtitkár kitért arra is, hogy a szülők az anyagi helyzetüknek megfelelően választanak iskolát, a jobb anyagi helyzetben lévők akkor is a jobb iskolát választják, ha a gyereket másik településre kell elvinni. Megjegyezte: a korai iskolaelhagyás területén sem túl jók egyelőre az eredmények. 

A tanárokra és diákokra is többet költenek

A pedagógusok utánpótlásáról, a tanári pálya presztízséről azt mondta: az életpályának köszönhetően idén a tanárok átlagjövedelme a diplomásokhoz viszonyítva 82 százalék lesz, miközben az OECD-átlag 80 százalék. Már látszanak az új típusú tanárképzés eredményei is, folyamatosan nő az osztatlan tanárképzésre jelentkezők száma, a köznevelésben tanítók száma mintegy ötezerrel nőtt – közölte az oktatási államtitkár.

Palkovics László kitért még arra, hogy az egy tanulóra jutó források abszolút értékben nőttek. A felsőoktatás területén 2013 óta a jelentkezők és felvettek száma gyakorlatilag azonos szinten van. Szólt arról, hogy az új nemzeti kiválósági program forrása 10 milliárdról 14 milliárdra nőtt, a doktori képzés átalakult, az ösztöndíjak nőttek. 

Cseresnyés: Nő a foglalkoztatás és munkaerőhiány is van

Cseresnyés Péter foglalkoztatáspolitikáért, szakképzésért felelős államtitkár közölte: a jelentés elismeri az eddig tett erőfeszítéseket. Ezek között említette, hogy jelentős mértékben csökkent a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma pedig nőtt. Utóbbi aránya kicsit magasabb, mint az uniós átlag – állapította meg. Megjegyezte: bár kritika érte a nők foglalkoztatását, itt is jelentős eredmények születtek. Kitért arra is, hogy korábban foglalkoztatási gondok voltak, míg mostanra eljutottak oda, hogy jelentős munkaerőpiaci nyomás van az inaktív rétegen, néhány területen munkaerőhiány alakult ki. 

Beszámolt a szakképzés területén megvalósított változtatásokról is, és elmondta: a duális képzésben fontos szerepet szánnak a nagy cégeknek, amelyek megfelelő szakembergárdával, műhelyekkel bírnak. A duális képzésben 40-50 ezer tanulónak van jelenleg tanulói szerződése, számukat szeretnék tovább növelni – jelezte. 

Czibere: Csökken a szegénység

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár kiemelte: a szegénységi mutatók szignifikánsan csökkennek 2013 óta. Ez fontos visszajelzés – közölte, hozzátéve: a veszélyeztetettek számának csökkenése mellett mérséklődött a mélyszegénységben élők köre is. A romáknál még mindig többszörös a mutató a többségi társadalomhoz képest, de a csökkenést itt is elindult – mondta. Kiemelte: a mutatók úgy javultak, hogy közben az állam nem adósodott el. 

Adam Tyson, az Európai Bizottság képviselője azt emelte ki: Magyarország az az állam, ahol a legerősebb hatása van a társadalmi háttérnek arra, hogyan teljesítenek a diákok az iskolában. A diplomások száma kicsit alacsonyabb, mint az uniós átlag, de a végzettek jól keresnek, és nincs foglalkoztatási nehézség az esetükben – jegyezte meg.

(MTI)