Orbán: Közeledünk az ésszerű migrációs politikához

Orbán Viktor miniszterelnök szerint „Európában közeledünk az ésszerű migrációs politikához és intézkedésekhez”. A kormányfő erről kedden beszélt a visegrádi tagállamok (V4) kormányfői találkozója utáni sajtótájékoztatón, Varsóban. A tanácskozáson több más téma – például a múlt heti római EU-csúcs és a Brexit – mellett napirenden volt a bevándorlás kérdése, amelyről szólva Orbán Viktor világossá tette: Magyarország minden jogi kiskaput bezárt, és felkészült arra a helyzetre, ha az Európai Unió és Törökország közötti migrációs megállapodás esetleg csődöt mondana. „Képesek vagyunk bármekkora migrációs áradatot megállítani a magyar-szerb határon” – jelentette ki.

Közölte továbbá, hogy Magyarország megtette az első lépéseket a „migránsbiznisz” felszámolásáért, miután „jó néhány NGO nyilvánvalóan üzleti kérdésnek is tekinti a migránskérdést”. Ezért az NGO-k – azaz a nem kormányzati szervezetek – „teljes transzparenciájának a feltételeit is megteremtjük” – tette hozzá. A miniszterelnök egyúttal illegitimnek nevezte azokat a véleményeket, amelyek össze akarják kötni a bevándorlás kérdését az európai uniós pénzekkel. „Ne hagyjuk, hogy megfélemlítsenek bennünket, tartsunk ki az ésszerű migránspolitika mellett!” – javasolta V4-es kollégáinak.

Brüsszel nem pénzeli a határkerítést

A kedden hatályba lépett megszigorított jogi határzárat firtató újságírói kérdésre azt válaszolta: az új rendelkezések elsősorban az uniós polgárok biztonságát szolgálják, „nemcsak Magyarországot védjük, hanem a hátunk mögött elhelyezkedő országokat” is. Úgy fogalmazott: ma az osztrákok és a németek azért alhatnak nyugodtan, mert Magyarország teljesíti a schengeni megállapodásból rá háruló kötelezettségeket. A jogi határzár lehetetlenné teszi a „beszivárgást” az EU-ba a magyar határon – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, a „beszivárgást” veszélyesnek nevezve, hiszen sok olyan ember, aki terrorcselekmények elkövetésében vett részt, így jutott be az unióba. Ahhoz pedig hozzá kell szokni – folytatta –, hogy minden ilyen intézkedés kivált vitákat, és „abszurd ítéletek is születnek” a strasbourgi bíróságon. Ezek a jogi eljárások szerinte összefüggésben vannak egyes civil szervezetek „migránsbizniszével”, „ezeket alaposan ki kell majd vizsgálni”.

A Magyarországot a szolidaritás hiányával vádoló brüsszeli kritikákat ugyancsak abszurdnak nevezte. Ezt azzal indokolta, hogy Magyarország az elmúlt másfél évben „iszonyatos összegeket” költött határvédelemre, és az új határvédelmi kiadásokhoz Brüsszel egyetlen fillérrel sem járult hozzá. Így „ma az osztrák és német polgárok biztonságát a magyar adófizetők fizetik meg” – fogalmazott.

Sorsközösség

A múlt heti római EU-csúcsról Orbán Viktor azt mondta: a V4-ek látványosan bemutathatták, hogy komoly közös álláspontjuk van a kontinens jövőjéről. A római nyilatkozat megszövegezésével kapcsolatban méltatta Beata Szydło lengyel kormányfőt, mert – mondta – nagy szerepe van abban, hogy a V4-ek általa előterjesztett közös javaslatából a legfontosabbak átkerültek a római dokumentumba. Ez is demonstrálta szerinte, hogy a visegrádi együttműködés „nem egy EU-n belüli lobbicsoport, hanem egy olyan országközösség, amelyet közös sors, közös történelem és közös értékek fognak össze egy keretbe”.

A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy a V4-ek már nem a kérelmezők pozíciójában vannak, a gazdasági számok ugyanis világosan mutatják: Európa legdinamikusabban fejlődő térségéről van szó, amely nem elvesz, hanem hozzátesz az unió erejéhez, amely nélkül nem is lenne gazdasági növekedés – vagy csak nagyon szerény – az EU-ban. Szerinte a kontinens jövőjéről szóló vita nem lezárult a római deklarációval, hanem a részletek kidolgozásának szakaszába került, és „az ördög a részletekben lakik”. Van tehát egy általános nyilatkozat Európa jövőjéről, de az Európai Bizottság a következő hónapokban öt nagy csomagot fog beterjeszteni, „ezek lesznek a részletek, ahol az ördög lakik” – fogalmazott, hozzáfűzve: szorgalmazza, hogy a V4-eknek minden csomagot illetően legyen gyors reagálóképességük.

A Brexittel, vagyis Nagy-Britannia uniós kilépésével kapcsolatban a miniszterelnök megismételte: a magyar álláspont lényege, hogy az ott dolgozók jogait meg kell védeni, egy fair megállapodás keretében pedig a jogokat és a kötelezettségeket a kilépés után is egyensúlyban kell tartani.

(MTI)