Továbbra is támogatja a budapesti olimpiát a Budapesti Olimpiáért Mozgalom, amely közleményében arról ír: a 2024-es pályázat politikai és társadalmi támogatottsága megbomlott, de a kormánynak a fővárosnak és a MOB-nak az a feladata, hogy találja meg a politikai egységhez visszavezető utat, megerősítve azt egy népszavazással.
A Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) változatlanul támogatja egy budapesti olimpia megrendezését. A BOM hétfői közleménye leszögezi, hogy a nyári olimpiai és paralimpiai játékok rendezési joga az Agenda2020 reformprogramnak köszönhetően ténylegesen elnyerhető Budapest számára, és megrendezhető úgy, hogy az Magyarország hosszú távú gazdasági érdekeit szolgálja.
A BOM szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által 2014-ben bevezetett reformprogram arra teremt lehetőséget, hogy Budapest olyan olimpiát rendezzen, amely nem hasonlít semmiben az elmúlt évtizedek rossz tapasztalatokkal bíró olimpiáihoz, amely nem hagy maga mögött athéni és riói romokat vagy montreali adóssághegyeket, ellenben hosszú távon az ország gazdasági felzárkózását támogatja.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a benyújtott pályázat a gazdasági fenntarthatóságra és az utóhasznosításra fókuszál, Barcelona és London példáját követve jelentős méretű „rozsdaövezetet fejlesztene és integrálna a fővárosban, miközben a közlekedési infrastruktúrát bővítené a vidéki helyszínek irányában.”
A BOM szerint ennek köszönhetően a budapesti olimpia egy hosszú távú rendező és gyorsító erő lehet a gazdaság szereplői részére, amely olyan irányt és célt adna a fejlődésnek, amilyet utoljára az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz vezető úton volt tapasztalható. „Ezért az első közép-kelet-európai játékok elnyerése Magyarország és Budapest számára kivételes lehetőséget teremtene egy erőteljes gazdasági konjunktúraciklus eléréséhez” – fogalmaz a kommüniké.
A BOM leszögezi, hogy a 2024-es pályázat politikai és társadalmi támogatottsága különböző okok miatt megbomlott, ugyanakkor véleménye szerint a kormánynak, a fővárosnak és a Magyar Olimpiai Bizottságnak az a közös feladata, hogy mihamarabb orvosolja az ehhez vezető okokat, és találja meg a politikai egységhez visszavezető utat, megerősítve azt egy népszavazással.
„Ha ez valami oknál fogva már nem lenne lehetséges a 2024-es pályázat vonatkozásában, akkor deklaráltan 2019-re kell egy olyan politikai konszenzust teremteni az olimpia ügyében, amely lehetővé teszi, hogy a magyar főváros a 2024-es pályázat tapasztalataival és eredményeivel gazdagabban, valamint nem utolsó sorban a hibákból tanulva, még esélyesebben vághasson bele a 2028-as olimpiai játékok pályázati szakaszába” – áll a közleményben.
(MTI)
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
A legutóbbi felmérések rendkívül szoros küzdelmet mutatnak: az ellenzők táborát jelenleg 52 százalékra mérik, de a bizonytalan szavazók döntőek lehetnek.
Budapesten járt Kirsty Coventry, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke.
Nagyon szoros végeredmény várható Svájcban.
A szeparatisták szerint Alberta többet ad Kanadának, mint fordítva.
Ha a tízmilliós határt mégis átlépnék, a svájci hatóságoknak akár az Európai Unióval kötött szabad mozgásról szóló megállapodások felmondását is mérlegelniük kellene.
