Vona Gábor 8 évben maximalizálná a miniszterelnöki hivatal betöltésének hosszát, szerinte ez jót tenne a politikai kultúrának, mert így megelőznénk a személyiségjegyek hatalom okozta torzulását.
A se szegény migráns, se gazdag migráns, az európai bérunió és az antikorrupciós Lex Ludas Matyi után harmadik „vállalást” is tett Vona Gábor: ha megnyeri a választást, nyolc évben maximálja a miniszterelnöki hivatal betöltését egy fő számára.
Szerinte a politika szerepe 21. században nem az uralkodás, hanem a szolgálat, ráadásul így egy olyan politikai kultúrát lehetne megteremteni, ahol a hatalomhoz való ragaszkodás gyengébb és így megelőzhető a személyiségjegyek hatalom általi torzulása.
A bejelentés okán összehívott sajtótájékoztatón az olimpiáról is kérdezték a Jobbik elnökét. Vona szerint a Jobbik teljességgel olimpiapárti, de úgy gondolja, Orbán Viktor kisajátította ezt a nemzeti ügyet, úgy ahogy ezt korábban a kvótanépszavazásnál tette. Ahogy fogalmazott: „Orbán Viktornak sikerült ezt a kérdést egy olyan kvázi-polgárháborúvá alakítani, ahol az aluljáróban embereket vernek meg. Ez egy negatív értelemeben vett politikai aranyérem.”
Lehallgatási botrány a Tisza Pártnál, eltérő pártmérések és patrióta előretörés az Európai Parlamentben – ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője és Pulai András, a Publicus Intézet vezetője. Adásunkat hétfőn rögzítettük.
Ha a pártelnök saját szavazóbázisát, de a képviselőit is dehonesztáló jelzőkkel illeti...
A vádlott először ruhában készült, teljes alakos képeket kért a lányoktól, majd arra is rávette őket, hogy meztelen fényképeket és videókat küldjenek magukról.
Hatalmas lángokkal égett a nagymegyeri hengermalom.
„A gyermekeink biztonsága nem lehet politikai termék egyik oldalon sem!” – írták Vona Gáborék.
Hajdú Péter még azt is megkérdezte a pártvezetőtől, hogy koalícióra lépne a Tisza-elnökkel.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
