Ez lett a Középsuli, aminek bizonyos epizódjai ma már másfél milliós nézettségnél tartanak, de nem igazán találni olyan részt, amit 400 ezernél kevesebben néztek volna meg, ami tiszteletet parancsoló teljesítmény. (A legfrissebb epizód néhány nap alatt megugrott a 250 ezret.) Pedig tényleg nem talált ki semmi forradalmit. Fiatalok kezébe adta az irányítást, és készíttetett egy sorozatot, ami egy középiskolai osztály mindennapjait mutatja be, vállaltan eltúlozva és kis költségvetés mellett. A legtipikusabb jeleneteket kell elképzelni gimnáziumból: szenvedés a tesiórán, áskálódás a szünetben, csajozás az osztálykiránduláson. Az egyszerű megoldások mindenütt tetten érhetőek, a hang, a vágás, a világítás legtöbbször olyan esetleges, pont mint egy diáknapi film esetében.
A végeredmény viszont bejön a népnek és a sorozat viszonylag rövid idő alatt komoly rajongói bázist alakított ki magának. Mikor az interneten próbáltam felkutatni a sorozat rajongóit, akkor azt tapasztaltam, hogy egy bizonyos kor felett mindenki igyekszik hozzátenni, hogy csak iróniából nézi és nevet rajta, mert egyébként tudja, hogy az egész nem képvisel magas minőséget. De megnézik és végeredményben ez a lényeg.”