A Jobbik és az LMP egyetértett a civil szervezetek átláthatóságának növelésével, azonban bírálták a kormányt, amely szerintük támadást indított a civilszféra ellen.
Staudt Gábor, az egyeztetést kezdeményező Jobbik frakcióvezető-helyettese keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a szabályozás megérett a változtatásra és szeretnének egységre jutni a kérdésben a parlamenti pártokkal. Az ellenzéki politikus tévesnek nevezte, hogy csak a külföldi finanszírozást kellene vizsgálni, mint mondta, az átláthatóságnak mindenkire vonatkoznia kell, különösen azokra, akik direkt politikai tevékenységet végeznek. Felvetette azt is, hogy az uniós források külföldi pénznek számítanak-e. A jobbikos politikus kétélűnek nevezte a vagyonnyilatkozat-tételi kötelességet, szerinte a vagyonok elrejtését ez a parlamenti képviselőknél sem akadályozza meg.
Képviselőtársa, Szávay István a Civil Összefogás Fórum anyagi elszámolását sürgette. Emellett úgy értékelt: a kormány most még csak néhány szervezetet „vett elő”, azonban attól tart, hogy mindenki soron következik, aki kritikát fogalmaz meg a kormánnyal szemben. Szóvá tette, hogy a kormány fele annyi keretet szán a civilek támogatására, mint korábban az MSZP, és azt is megjegyezte: a nemzetiségi szervezetek anyaországtól kapott támogatásainak vizsgálata visszaüthet a határon túli magyar szervezetekre.
Ikotity István, az LMP országgyűlési képviselője úgy nyilatkozott: változtatásra, csiszolásra mindig szükség van, azonban szerinte nem a civil szervezetek befolyásolják a politikát, hanem a támogatáspolitikán keresztül a pártok a civileket. A civil világgal kapcsolatos terveket a 20. század közepén történtekhez hasonlította, amikor az erős kormányzat azok betiltására törekedett. Az ellenzéki politikus szerint alaptalanul keres ellenséget a kormány, a civil szervezeteknek pedig joguk van véleményt formálni.
Párttársa, Ferenczi István elnökségi tag azt mondta, „vékony a jég” ha a civileket politikai tevékenység mentén osztályoznák, s nem szeretné, ha ezt a kormány döntené el. Úgy vélekedett: a szabályozás részleteiről akkor lehet értelmesen beszélni, ha megváltozik a politikai klíma, a kormány befejezi a civilek „kipécézését” és minden érintett leül az asztalhoz.
A tanácskozáson a Fidesz szakértői szinten képviseltette magát, az MSZP pedig távol maradt, s közleményben jelezte: álláspontja szerint nem lehet a civil szervezetek sorsáról nélkülük tárgyalni. Ezt a Jobbik úgy kommentálta, hogy a szocialisták mindig találnak okot, miért nem vesznek részt egy egyeztetésen, az LMP pedig úgy fogalmazott: ha az MSZP-s képviselők nem járnak el a munkahelyükre, akkor ne vegyék fel a fizetésüket és vonuljanak ki a parlamentből. (MTI)
Forsthoffer Ágnest jelölte az Országgyűlés elnökének a Tisza Párt. A 45 éves, Balatonfüreden élő közgazdász közel húsz éve vezeti családi szállodavállalkozásukat. A leendő házelnök pénzügy-számvitel és marketing szakon végzett, és 2025 ősze óta a Tisza Párt alelnöke. Megválasztásával az európai parlamenti modell érvényesülhet Magyarországon is.
A szocialista párt alapjai alkalmasak a megújulásra – véli Hajmási Judit elnökségi tag.
Az LMP és a MIÉP is elindult a választáson, de ezt igazából senki sem vette észre.
Kiss Zsot azt állítja, a Tisza Párt több kihívóját is lefizette Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsodban-Abaúj-Zemplén vármegyében.
A fideszes jelölt, Barcsa Lajos szerint a céljuk az, hogy a karlendítéses botrányról eltereljék a figyelmet.
Az MSZP egykori országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: „A rendkívüli idők rendkívüli döntéseket követelnek.” Cserébe komoly kérdések merültek fel a Tisza állítólagos támogatottsága kapcsán.
Sneider Tamás szerint a Fidesz az a párt, amelyik egyéni körzetekben győzhet, a Mi Hazánknak jelenleg erre nincs esélye.
A volt köztársasági elnök szerint elveszítjük azt a tudást, ami szüleinknek, nagyszüleinknek megvolt, s ez hiányzik az egészséges életmódhoz.
Amennyiben a próbaüzem sikeres lesz, úgy hamarosan újraindulhat a tranzit a vezetéken.
