Korlátozni kezdik a menekültek támogatását Németországban
Háborog a német társadalom a kiadások láttán.
Lázár János a szerdai kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján a kormány több döntéséről beszámolt. Bejelentette, hogy az állam kifizeti a kórházak harminc napnál régebbi tartozásait. A miniszter a közfoglalkoztatottak és az egészségügyi szociális dolgozók béremelésének tervéről is beszélt. Elmondta, hogy felújítják a Károlyi-Csekonics-palotát, ami a Károli Egyetem új főépülete lesz. Lázár arról is beszámolt, hogy Szegeden új Tisza-híd és sportuszoda épül és egy új ipari park is a városba települ. A miniszter kitért a bevándorlók szétosztásának tervére is, amiről elmondta: kemény küzdelem lesz.
Lázár János szerdai budapesti sajtótájékoztatóján több fontos kormánydöntésről is tájékoztatást adott. A miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy döntöttek a kórházak adósságainak kifizetéséről és hogy az egészségügyben foglalkoztatott szociális dolgozók béremeléséről is. Béremelést terveznek a közszolgálati dolgozók között is.
Lázár arra is tájékoztatott, hogy új épületet kap a Károli Egyetem. A miniszter bejelentette, hogy Szegeden új ipari park, Tisza-híd és sportuszoda is épülni fog. Lázár kitért a menekültek szétosztásának tervére is, aminek ügyében szerinte a németek nagy nyomást gyakorolnak.
Kifizetik a kórházak adósságait
A kormány szerdán arról döntött, hogy kifizeti a kórházak 30 napnál régebbi adósságait – közölte Lázár János. A kormányülésen napirenden volt az idei év pénzügyi zárása, ennek során több mint 200 milliárd forint sorsáról döntött a kabinet – fejtette ki. Elmondta, ebből 80 milliárd forintot folyósítanak a kórházaknak a számlák rendezésére és egy fejlesztési alap létrehozására.
Lázár János beszámolt arról is, hogy az említett több mint 200 milliárd forint legjelentősebb tétele a jövő évi nyugdíjemelés, de forrásokat biztosítanak a többletbevételből egyebek mellett iskolák és szociális intézmények felújítására, valamint katonai szállító járművek vásárlásra is.
Béremelés lesz a közfoglalkoztatásban, új épületet kap a Károli Egyetem
Lázár János azt is közölte, hogy a kormány döntése alapján az egészségügyi bérszintre emelik fel azoknak a szociális ágazati dolgozóknak a fizetését, akiket egészségügyi munkakörben foglalkoztatnak. A tárcavezető arról a kormánydöntésről is beszámolt, amely szerint a közfoglalkoztatásban ugyancsak lesz béremelés, de erről még zajlanak az egyeztetések.
Lázár János a kabinet több más határozatát is ismertette, így például azt, hogy kiemelt támogatást kap a Károli Gáspár Református Egyetem, ugyanis 12 milliárd forint értékben felújítják a fővárosi Károlyi-Csekonics-palotát, amely az egyetem központi épülete lesz.
Szegedre látogat Orbán januárban, nagy fejlesztések várhatóak a városban
Várhatóan január közepén látogat Szegedre Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a Modern városok programról egyeztessen Botka László polgármesterrel – közölte Lázár János szerdán.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a tervek szerint a megyeszékhelyen 200 hektáros új ipari park épül, amelynek kormánybiztosa Palkovics László oktatási államtitkár lesz. Lázár elárulta, hogy a kormány jóváhagyta egy új Tisza-híd építését és egy új sportuszoda létesítését is a városban.
Lázár: A németek áttörést szeretnének a bevándorlók szétosztásában
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nagy a nyomás az illegális bevándorlók kötelező szétosztása ügyében az unión belül, s noha a közép-európai álláspont egyértelmű, Németország áttörést szeretne elérni az Európai Tanács következő ülésén.
Lázár felidézte, hogy két álláspont versenyez egymással a kérdésben, az egyik az illegális bevándorlók önkéntes, a másik a kötelező szétosztásának elvén alapul. A magyar álláspont szerint nem megszervezni, hanem megállítani kell a migrációt, és nem az EU területén, hanem a határokon kívül kell lefolytatni az eljárásokat – jelentette ki.
A tárcavezető értékelése szerint Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök a következő 48 órában nagy küzdelem előtt áll, azonban mind a népszavazás, mind a parlament és az Alkotmánybíróság döntései kötik a kezét, nincs joga igent mondani olyan uniós felvetésre, amely a kötelező szétosztást kényszerítené az országra.
(MTI)