Másodfokon folytatódik a per egy kokadi gazda ellen, aki az ügyészség szerint hatezer egyed keleti lápi bagolylepkét pusztított el, ezzel melynek tízmilliárd forint kárt okozva. A gazdát másfél milliárd forint kártérítésre perelték, de első fokon nem találták bűnösnek. Nehezíti a lepkekrimi kibogozását, hogy a lepkefajról nagyon keveset tudunk. Az sem biztos, hogy a kivágott rekettyefüzek szolgáltak a lepkéknek lakóhelyként és táplálékul, mivel az erről szóló bizonyítékokat feltételezhetően meghamisították. A természetvédelmi terület, ahol a vádlott cserjeirtást végzett pedig nem volt egyértelműen lehatárolva.
Büntetőbíróság előtt folytatódik a G. Ernő kokadi gazda ellen természetkárosítás miatt indított „lepkeper”, amelyet korábban polgári eljárásban jogerősen megnyert az ügyészséggel szemben a mezőgazdasági vállalkozó. A védett természeti terület jelentős károsodását okozó természetkárosítás bűntette és más bűncselekmény miatt indított büntetőügy tárgyalása a vádirat ismertetésével kezdődött meg kedden a Debreceni Járásbíróságon - közölte Tatár Tímea, a Debreceni Törvényszék szóvivője az MTI-vel.
A Debreceni Járási Ügyészség vádirata szerint G. Ernő 2012-ben nem kért meg minden szükséges engedélyt ahhoz, hogy fakitermelést végezhessen Kokadon, a Kék-Kálló völgyében lévő földterületein. Az érintett területek kiemelt jelentőségű természet megőrzési területként a Natura 2000 hálózathoz tartoznak.
Nagyon drága lepkéket pusztíthatott tömegesen a gazda
Az ügyészég szerint a Kék-Kálló völgyében honos rekettyefűz a fokozottan védett keleti lápi bagolylepke élőhelye. A vádlott által végzett munkálatok következményeként az ügyészség állítása alapján igazolhatóan 54 egyed pusztult el, az okozott kár 13,5 millió forint. A lepkék mellett 200 tő mocsári békaliliom, két zsombék rostos tövű sás és 16 tő békakonty veszett oda, amellyel további 1,2 millió forint rongálási kár keletkezett – állítja az ügyészség.A büntetőeljárás csütörtökön és pénteken tanúk, illetve szakértők meghallgatásával folytatódik.
A büntetőügyet megelőző polgári eljárás során a Debreceni Ítélőtábla 2016. június 3-án kihirdetett jogerős határozata szerint „kárt nem okozott és jogellenes magatartást sem tanúsított” az a kokadi gazda, aki az ügyészség szerint cserjeirtással 10 milliárd forint eszmei értékű lepkét semmisített meg, ezért 1,5 milliárd forint kár megtérítéséért perelték.
A polgári eljárásban a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség 1,5 milliárd forintot követelt ugyanis a kokadi gazdálkodótól arra hivatkozva, hogy a földterületén végzett mezőgazdasági munkálatokkal egy fokozottan védett faj, a keleti lápi bagolylepke 6 ezer példányának pusztulását okozta. A faj egy egyedének eszmei értéke 250 ezer forint.
Nem is ismerjük a lepkéket, talán ott sem voltak
A polgári bírósági eljárásban a védett faj legelismertebb szakértőjét is meghallgatták, aki kijelentette, máig nem tudni biztosan, hogy a keleti lápi bagolylepke hol él, mivel táplálkozik, illetve hol és hogyan telel. Így viszont nem lehet alátámasztani azt az állítást, hogy a gazda a szárzúzással és a fakivágással a lepke tápnövényét és a cserjén áttelelő egyedeit elpusztította.
A gazda Natura 2000 védelem alatt álló területén egyébként a szárzúzás előtt senki nem érzékelte a lápi bagolylepke jelenlétét, a munkák után pedig elpusztult lepkéket sem találtak, így nem bizonyítható, hogy az állat az adott munkavégzés időpontjában bármilyen formában jelen lett volna az adott területen.
A lepke kokadi jelenlétéről az illetékes természetvédelmi őr is ellentmondásosan nyilatkozott, azt mondta, a környéken tíz-tizenötször látott ilyen lepkét életében, hernyót pedig egyszer, Újlétán. Az elsőfokú eljárás során fény derült arra is, hogy a védett területek a mai napig nincsenek konkrétan behatárolva.
Bizonyítékot hamisíthattak a lepkefaj életéről
Az eljárás során az is kiderült, hogy az a tanú, akinek vallomására az ügyészség a keresetét építette, olyan „bizonyító erejű” fotót mutatott be a lepkéről, amely egy hajdúsámsoni lakásban, mesterséges körülmények között készült, és a felvételen csak azért eszik a lepke rekettyefüzet, mert azt adtak neki.
A kokadi gazda egyébként – mint azt a bíróság szintén megállapította –, jogerős fakivágási engedéllyel rendelkezett. Az erdészeti hatóság azonban az engedély kiadása előtt nem vette fel a kapcsolatot sem a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, sem a természetvédelmi hatósággal. Amikor pedig egy évvel később a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) megsemmisítette az engedélyt, az alperes már régen túl volt a fakivágáson. A gazda tehát annak tudatában végezte el a mezőgazdasági beavatkozást, hogy jogerős engedélye van a munkára - állapította meg a bíróság a polgári eljárásban.
(MTI)
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Az új agrárminiszter szerint a gazdák nem várhatják el, hogy csak az állam támogatásával vészeljék át a káreseményeket.
Sipos Katalin biológus elfogadta Gajdos László felkérését, és a jövőben a természetvédelem megújításáért fog dolgozni.
Diadalittasan számolt be az új fejleményekről az Európai Bizottság elnöke.
A magyar álláspont világos: garantálni kell a gazdálkodók versenyképességének megőrzését és az unió élelmezésbiztonságosságát. Nagy István agrárminiszter írása.
Nem csak a kőolaj és a földgáz világpiaci ára szökött az egekbe, infláció követi az energiasokkot?
Az agrárminiszter amellett, hogy ismertette a Mercosur-egyezményben rejlő veszélyeket, pozitívan szólt a gazdatársadalomban végbemenő generációváltásról, és mindenkit megnyugtatott, hogy bár előre tör a robotizáció és az MI, „a mezőgazdaságban minden dolgos kézre szükség van”.
A fotón úgy tűnik, mintha Martin Reichardt náci karlendítést tett volna, amit a poltikus tagad.
A filmrendezőt februárban a rendőrség is körözte, most ezzel kapcsolatban mesélt egy érdekes sztorit egy interjúban.
