Másodfokon folytatódik a per egy kokadi gazda ellen, aki az ügyészség szerint hatezer egyed keleti lápi bagolylepkét pusztított el, ezzel melynek tízmilliárd forint kárt okozva. A gazdát másfél milliárd forint kártérítésre perelték, de első fokon nem találták bűnösnek. Nehezíti a lepkekrimi kibogozását, hogy a lepkefajról nagyon keveset tudunk. Az sem biztos, hogy a kivágott rekettyefüzek szolgáltak a lepkéknek lakóhelyként és táplálékul, mivel az erről szóló bizonyítékokat feltételezhetően meghamisították. A természetvédelmi terület, ahol a vádlott cserjeirtást végzett pedig nem volt egyértelműen lehatárolva.
Büntetőbíróság előtt folytatódik a G. Ernő kokadi gazda ellen természetkárosítás miatt indított „lepkeper”, amelyet korábban polgári eljárásban jogerősen megnyert az ügyészséggel szemben a mezőgazdasági vállalkozó. A védett természeti terület jelentős károsodását okozó természetkárosítás bűntette és más bűncselekmény miatt indított büntetőügy tárgyalása a vádirat ismertetésével kezdődött meg kedden a Debreceni Járásbíróságon - közölte Tatár Tímea, a Debreceni Törvényszék szóvivője az MTI-vel.
A Debreceni Járási Ügyészség vádirata szerint G. Ernő 2012-ben nem kért meg minden szükséges engedélyt ahhoz, hogy fakitermelést végezhessen Kokadon, a Kék-Kálló völgyében lévő földterületein. Az érintett területek kiemelt jelentőségű természet megőrzési területként a Natura 2000 hálózathoz tartoznak.
Nagyon drága lepkéket pusztíthatott tömegesen a gazda
Az ügyészég szerint a Kék-Kálló völgyében honos rekettyefűz a fokozottan védett keleti lápi bagolylepke élőhelye. A vádlott által végzett munkálatok következményeként az ügyészség állítása alapján igazolhatóan 54 egyed pusztult el, az okozott kár 13,5 millió forint. A lepkék mellett 200 tő mocsári békaliliom, két zsombék rostos tövű sás és 16 tő békakonty veszett oda, amellyel további 1,2 millió forint rongálási kár keletkezett – állítja az ügyészség.A büntetőeljárás csütörtökön és pénteken tanúk, illetve szakértők meghallgatásával folytatódik.
A büntetőügyet megelőző polgári eljárás során a Debreceni Ítélőtábla 2016. június 3-án kihirdetett jogerős határozata szerint „kárt nem okozott és jogellenes magatartást sem tanúsított” az a kokadi gazda, aki az ügyészség szerint cserjeirtással 10 milliárd forint eszmei értékű lepkét semmisített meg, ezért 1,5 milliárd forint kár megtérítéséért perelték.
A polgári eljárásban a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség 1,5 milliárd forintot követelt ugyanis a kokadi gazdálkodótól arra hivatkozva, hogy a földterületén végzett mezőgazdasági munkálatokkal egy fokozottan védett faj, a keleti lápi bagolylepke 6 ezer példányának pusztulását okozta. A faj egy egyedének eszmei értéke 250 ezer forint.
Nem is ismerjük a lepkéket, talán ott sem voltak
A polgári bírósági eljárásban a védett faj legelismertebb szakértőjét is meghallgatták, aki kijelentette, máig nem tudni biztosan, hogy a keleti lápi bagolylepke hol él, mivel táplálkozik, illetve hol és hogyan telel. Így viszont nem lehet alátámasztani azt az állítást, hogy a gazda a szárzúzással és a fakivágással a lepke tápnövényét és a cserjén áttelelő egyedeit elpusztította.
A gazda Natura 2000 védelem alatt álló területén egyébként a szárzúzás előtt senki nem érzékelte a lápi bagolylepke jelenlétét, a munkák után pedig elpusztult lepkéket sem találtak, így nem bizonyítható, hogy az állat az adott munkavégzés időpontjában bármilyen formában jelen lett volna az adott területen.
A lepke kokadi jelenlétéről az illetékes természetvédelmi őr is ellentmondásosan nyilatkozott, azt mondta, a környéken tíz-tizenötször látott ilyen lepkét életében, hernyót pedig egyszer, Újlétán. Az elsőfokú eljárás során fény derült arra is, hogy a védett területek a mai napig nincsenek konkrétan behatárolva.
Bizonyítékot hamisíthattak a lepkefaj életéről
Az eljárás során az is kiderült, hogy az a tanú, akinek vallomására az ügyészség a keresetét építette, olyan „bizonyító erejű” fotót mutatott be a lepkéről, amely egy hajdúsámsoni lakásban, mesterséges körülmények között készült, és a felvételen csak azért eszik a lepke rekettyefüzet, mert azt adtak neki.
A kokadi gazda egyébként – mint azt a bíróság szintén megállapította –, jogerős fakivágási engedéllyel rendelkezett. Az erdészeti hatóság azonban az engedély kiadása előtt nem vette fel a kapcsolatot sem a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, sem a természetvédelmi hatósággal. Amikor pedig egy évvel később a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) megsemmisítette az engedélyt, az alperes már régen túl volt a fakivágáson. A gazda tehát annak tudatában végezte el a mezőgazdasági beavatkozást, hogy jogerős engedélye van a munkára - állapította meg a bíróság a polgári eljárásban.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Ordas hazugságnak nevezte korábban az agrártámogatások megvágásáról szóló brüsszeli terveket.
A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az uniós vezetés azért akarja csökkenteni az agrártámogatásokat, hogy az így felszabaduló forrásokat az új uniós hadi alapokba csoportosítsák át.
Ez a mai gazdatüntetés lényege. Ezért van most Brüsszel utcáin 10 ezer gazda.
Ötezer traktor blokád alatt tartja Görögországot: „Brüsszel, lépj már!”
A gazdák szerint az EU már nem tartja stratégiai területnek a mezőgazdaságot és az élelmiszer-előállítást.
Engedményeket tettek az európai gazdáknak járó pénzek ügyében.
Telt ház várható a szegedi Pick Arénában.
A konfliktus egy teljesen új, veszélyes szakaszába lépett, a kockázat ma nagyobb, mint valaha.
