A jegybank feljelenti Tarsoly Csabát

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) büntető feljelentést tesz Tarsoly Csaba, a Quaestor volt elnök-vezérigazgató ellen a jegybankkal, illetve annak tisztségviselőivel szemben napvilágot látott „a rágalmazás és becsületsértés tényállításait kimerítő valótlanságai miatt” – közölte a jegybank csütörtökön az MTI-vel.

A közleményben a MNB visszautasította a Magyar Narancs hetilapban csütörtökön megjelent – a bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt – Tarsoly Csabával készült interjúban, a volt elnök-vezérigazgatónak „az MNB-vel vagy annak tisztségviselőivel kapcsolatosan megfogalmazott valótlan állításait”.

A közleményben hangsúlyozzák, hogy az MNB 2015 tavaszán, alig 15 hónappal a pénzügyi felügyeleti jogkör átvételét követően, megújított felügyeleti módszertani vizsgálataival több mint 15 éves visszaélés-sorozatra derített fényt három befektetési szolgáltató, a Buda-Cash, a Quaestor és a Hungária brókercégeinél. A jegybank ezt követően folyamatos információnyújtással segítette a nyomozó- és vádhatóságokat, valamint a bíróságot a brókercégeknél történtek feltárásában, az érintett vezetők, tulajdonosok felelősségének tisztázásában. 

Az MNB szakmai közreműködésének is köszönhető, hogy a jogalkotó törvényi előírásokban szigorította meg a piacon tevékenykedő befektetési szolgáltatók védelmi vonalait és felügyelésüket - tették hozzá.

A jegybank közölte, hogy „az interjúban megjelent hamis állítással szemben” Tarsoly Csaba 2015. március 9-én tett vallomásának jegyzőkönyvben való azonnali rögzítéséhez az MNB alelnöke ragaszkodott, erre a meghallgatás során sor is került. A jegybank a Tarsoly Csaba által elmondottakról és az aznap a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. (QÉP) székhelyén végzett helyszíni vizsgálat tapasztalatairól a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodáját még aznap, azonnal tájékoztatta.

A vádlott kijelentésével ellentétben az MNB alelnöke „határozatlanság” helyett a valóságban tisztázó kérdéseket tett fel a Quaestor Financial Hrurira (Hrurira) állítólagos – s mint utóbbi kiderült, hamis – „öncsődjét” március 9-én bejelenteni kívánó Quaestor-vezetőknek. A Hrurira jegybank által ismert adatai azonban ezeket az állításokat nem támasztották alá, ezért indokolt volt az állításuk alátámasztására szolgáló adatok, információk, analitikák bekérése. 

A jegybank szerint valótlan Tarsoly Csaba azon állítása is, hogy az MNB március 9-i, a QÉP-nél lefolytatott helyszíni célvizsgálata azt állapította volna meg, hogy az ügyfelek vagyona maradéktalanul megvan. A valóságban a jegybank e napon azt tárta fel, hogy a QÉP-nél jelentős, mintegy 150 milliárd forintnyi ügyfélvagyon hiányzik.

Az MNB szerint félrevezető a vádlottnak az az állítása, hogy a Hrurira vagy más Quaestor-kibocsátó számára az MNB 440 milliárd forintnyi kötvény-kibocsátást engedélyezett volna hosszú éveken át. A valóságban a pénzügyi felügyelet nem hagy jóvá kötvénykibocsátásokat, kizárólag azt ellenőrzi, hogy a kötvény-kibocsátási tájékoztatók felhívják-e az ügyfelek figyelmét a kockázatokra. Az uniós felügyeleti hatóságoknak nincs jogkörük a kibocsátók gazdasági működésének megítélésére.

Megjegyzik azt is, hogy az MNB egyetlen, 70 milliárd forintos kötvény-kibocsátási tájékoztató közzétételét hagyta jóvá 2014-ben - ezt megelőzően a feladatot a PSZÁF végezte – a kiadott határozat pedig teljes mértékben jogszerű volt. 

A vádirat szerint a károkat éppen az okozta, hogy a Quaestor nem valódi, a közzétételi engedéllyel rendelkező tájékoztatónak megfelelő kötvényeket bocsátott ki, hanem csalással megkárosította ügyfeleit – áll az MNB közleményében.

Erről beszélt Tarsoly

Az előzetes letartóztatásban lévő Tarsoly Csaba a Magyar Narancs csütörtöki számában megjelent interjúban ártatlanságát hangoztatta, annyit ismert el az ellene felhozott vádakból, hogy elmulasztott egyes jelentési kötelezettségeket. Arra a kérdésre, hogy miért nem tett feljelentést, amikor – állítása szerint utólag – tudomást szerzett szabálytalanságokról a cégben, azt mondta, hogy „megpróbálta megóvni” kollégáit egy olyan helyzettől, amibe most ő került.

Hozzátette: lehetőséget biztosított, hogy „helyrehozzák a hibákat”. A Quaestor-csoport 2015. márciusi bedőlésével kapcsolatban azt állította „megfelelő helyről” segítséget ígértek neki, de azt végül nem kapta meg. Elmondta, hogy személyesen egyeztetett az MNB felügyeleti alelnökével. Szerinte egy szokásos pénteki miniszterelnöki interjú után indult el a pénzkivételi roham a brókercégnél. A volt elnök-vezérigazgató több kérdésre arra hivatkozva nem válaszolt, hogy azokról majd a bírósági vallomásában fog beszélni.

A Magyar Nemzeti Bank 2015. március 10-én függesztette fel részlegesen a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki az észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. 

A Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csabát és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolja. Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a 11 vádlott terhére. A bűnszervezetet irányító Tarsoly Csabát 753 rendbeli cselekménnyel vádolják, ezek alapján 5-től 25 évig terjedő fegyház szabható ki. A vádbeli cselekmények elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több mint harmincezer sértettje van. 

A bírósági tárgyalás 2016. június 12-én kezdődött a Fővárosi Törvényszéken.

(MTI)