Kéri László politológus, a kerület díszpolgára arról beszélt, hogy Göncz Árpád 68 évesen lett köztársasági elnök, szűkebb, irodalmi, ellenzéki körökben ismerték csak, amikor az a történelmi kihívás érte, hogy „nagy ember legyen”. A néhai államfő pedig fölnőtt ehhez a feladathoz, majdnem hetvenévesen "Kelet-Európa egyik legjelentősebb politikusává" vált. Úgy értékelt: nagyon jó helyen van a városközpont, mert az újlipótvárosi kritikai értelmiségi és az angyalföldi munkás szolidaritás tradíciója találkozik ezen a helyszínen. Göncz Árpád azon kevés politikusok közé tartozik, akik e két tradíciót tudták egyesíteni – fűzte hozzá.
Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes úgy fogalmazott: az ilyen gesztusokkal, mint ez a névadó ünnepség, lesz a város része Göncz Árpád és szellemisége, „egyfajta élő lelkiismeretként”. Budapest fejet hajt a rendszerváltozás folyamatában meghatározó szerepet betöltő államférfi emléke előtt – mondta, hozzátéve, talán nem ugyanúgy látják a világot minden kérdésben, de céljuk közös: jobb hellyé tenni Magyarországot.
Gulyás András, a Göncz Árpád alapítvány kuratóriumi elnöke azt mondta: jelképes hely a városközpont, mert a szabad magyar köztársaság első elnökének nevét viseli, akinek közvetlen személyisége, rendkívüli nyitottsága, megalkuvás nélküli, rendíthetetlen erkölcsi tartása és szociális érzékenysége állt népszerűsége mögött. „Nem előkelő volt, hanem egyszerű és egyenes” – tette hozzá.