Úgy földbe állt a német vállalat, mint a gerely – búsulhatnak a románok
400 millió euró hiányzik, Romániában kongatják a vészharangokat.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint az EU legnagyobb ereje az egysége, amit nem szabad megbontani. Szijjártó Péter úgy vélekedett: „zárójelbe kell tenni” az olyan „erőltetett szembeállításokat”, mint például a vélt kelet-nyugati ellentét, mert veszélyeztetik az EU jövőjét.
Az Európai Unió legnagyobb ereje az egysége, amelyet nem szabad megbontani – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Berlinben német politikai vezetőkkel folytatott tárgyalásai után. A miniszter az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkárával, Peter Tauberrel és a kancellár külpolitikai főtanácsadójával, Christoph Heusgennel folytatott megbeszéléséről a magyar közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy az EU előtt álló nagyon súlyos kihívásokra Németországban is keresik a választ, és a „külpolitika itt is a belpolitika részévé vált”.
Hozzátette, hogy tárgyalópartnereinek elmondta: Magyarország továbbra is a közép-európai térség, a V4 csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) erős együttműködésére alapozza európai álláspontját, és azt vallja, hogy nem szabad megbontani az EU egységét és „zárójelbe kell tenni” az olyan „erőltetett szembeállításokat”, mint például a vélt kelet-nyugati ellentét, mert veszélyeztetik az EU jövőjét.
Szijjártó Péter részt vett a az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) informális külügyminiszteri tanácskozásán is, amelyről elmondta: kollégái az ukrán válságtól az Európa előtt álló „történelmi kihívásokig” olyan krízisek sokaságáról beszéltek, amelyekből „egy is éppen elég lenne az egész EBESZ-térségben”. Ez is mutatja, hogy „megbomlott az európai biztonsági architektúra”, ezért most a biztonságot kell az első helyre tenni.
Ebben a helyzetben óriási jelentősége van az EBESZ-nek, amelyben az Egyesült Államok, Oroszország, a nagy európai és közép-ázsiai országok is képviseltetik magukat – tette hozzá a miniszter, hangsúlyozva: „ha valahol, akkor ebben a szervezetben van lehetőség arra, hogy létrejöjjön egy orosz-amerikai együttműködés”, amely elsőrendű feltétele az európai biztonság helyreállításának. Ha nincs orosz-amerikai együttműködés, akkor nincs megoldás az EU délkeleti szomszédságában zajló konfliktusokra, ami a bevándorlási hullám és a terrorfenyegetettség révén destabilizálja Európát – húzta alá Szijjártó Péter.
Az EBESZ a Nyugat-Európa és Oroszország közötti együttműködés helyreállítására is alkalmas fórum, ami azért is fontos, mert az Oroszországgal folytatandó pragmatikus együttműködés nélkül Nyugat-Európa nem szerezheti vissza versenyképességét – tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter. Az EBESZ-tagállamok külügyminisztereinek körében egyre erősebb az a meggyőződés, hogy a válságokat nem kezelni kell, hanem végre meg kell oldani őket. Ez helyes hozzáállás, „mert így talán az ésszerű álláspontok felülkerekednek a képmutató álláspontokon és a politikai korrektségen” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.