Seszták innovációra építené Magyarország jövőjét

Magyarország az innovációra szeretné építeni jövőjét – emelte ki a nemzeti fejlesztési miniszter az Eötvös Loránd Tudományegyetem ünnepi tanévnyitó szenátusi ülésén pénteken Budapesten. Seszták Miklós az ELTE 382.tanévnyitóján úgy fogalmazott: az ország egyik legnépszerűbb és legjobb intézményének a feladata, hogy „embert faragjon a diákokból.”

Úgy fogalmazott: több mint 8 ezer egyetemi polgár kezdi meg tanulmányait az egyetemen, s a világhírű magyar szürkeállomány jelentős része az itt tanulók fejében van. Ezt fejleszteni kell, és meg kell tanítani nekik azt is, hogy merjenek nagyok lenni – mondta.

Magyarország az innovációra szeretné építeni jövőjét – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: tudatosítani kell a hallgatókban, az egész világ az otthonuk, de ez az ország a hazájuk. Arra biztatta őket, tanuljanak, szerezzenek tapasztalatot, azonban ne felejtsék el, hogy egy hely van, ahová lelkük gyökeret vert.

Mezey Barna: nehéz volt ez a tíz év a felsőoktatásnak

Mezey Barna rektor elmondta: idén az egyetemnek 27.843 aktív hallgatója van, reményei szerint ez a szám tovább nő majd, s az intézmény európai egyetemként kiélezett nemzetközi verseny szereplője. Külön kiemelte, hogy idén jelentősen nőtt a tanárképzésre jelentkezők száma. A felsőoktatási intézmények kettős vezetéséről, a kancellári rendszerről azt mondta, hogy a tapasztalatok országosan eltérőek, náluk a rendszer működik, a berendezkedés stabilizálódott. Megjegyezte: az egyetem pénzügyi helyzete a bevezetéskor is stabil volt, az ELTE a felsőoktatásban betöltött pozícióját megőrizte. 

A rektori megbízása utolsó évét töltő intézményvezető úgy összegzett: az elmúlt 10 évben nem volt könnyű a felsőoktatás élete. A gazdasági válság hatásai jelentősen csökkentették az egyetem lehetőségeit, a pályázati rendszer megnyirbálása szintén leszűkítette a lehetőségeket. A felsőoktatás átalakítására vonatkozó különböző koncepciók, a finanszírozási rendszer radikális átalakítása nem könnyítették meg a gazdasági tervezést – mutatott rá. 

Kiemelte, hogy az utóbbi két évben stabilizációs folyamatok indultak el, és kitért a felsőoktatási stratégiára, a doktori képzés átalakítására, a doktori ösztöndíjak emelésére. A strukturális alapok újra megnyíltak az egyetem előtt, amely már pályázatot is nyújtott be – jegyezte meg.

Haladás a kutatás-fejlesztés területén

A rektor szerint fontos a kutatás-fejlesztés eredményeinek még erőteljesebb összekapcsolása az üzleti élettel. Az elmúlt három évben száznál is több k+f megbízatást kapott az egyetem, s a jövőben biotechológiai központ létrehozását tervezik a lágymányosi kampuszon. Kiemelt cél a nemzetköziesítés, ennek jegyében fejlesztették az idegen nyelvi képzési kínálatot – jelezte.

Megerősítette, előre haladott tárgyalások folynak arról, hogy a Nyugat-Magyarországi Egyetem több kara és a Savaria Egyetemi Központ csatlakozzon az ELTE-hez, annak szombathelyi karaiként, s ezzel többek között műszaki képzéssel bővülhet az egyetem portfóliója. 

Az ünnepségen Mezey Barna egyetemi kitüntetéseket adott át, majd az egybegyűltek megkoszorúzták Pázmány Péter emléktábláját és Eötvös Loránd mellszobrát. A tanévnyitó végén felavatták Eötvös Loránd új szobrát az Egyetem téren.

Orbán Viktor korábban nem volt oda az innovációért

Seszták miniszter szerint az innovációra kell építeni az ország jövőjét, de nem mindenki ért egyet ezzel a kormányban. „Jó dolog az innováció és a startupok világa, mert hátha kiderül, hogy az, amiről nem is tudtuk, ahhoz is értünk – de a jövő nem ez” – nyilatkozta korábban Orbán Viktor miniszterelnök Békéscsabán, kiemelve, hogy a városnak nyomdaipari hagyományai vannak.

(MTI)