A szlovákok és a magyarok a leginkább elégedetlenek országuk gazdasági helyzetével, egy a visegrádi országok lakossága körében végzett közvélemény-kutatás szerint. A gazdasági helyzet jövőbeli alakulásával kapcsolatban már valamivel optimistábbak a magyarok, de családjuk egyéni helyzetét a magyar válaszadók értékelték a legrosszabbul: csak 24 százalék tartja azt jónak.
Elégedettebbek a csehek és a lengyelek országuk gazdaságával és saját életszínvonalukkal, mint a magyarok és a szlovákok – derült ki abból a nemzetközi felmérésből, amelyet a CVVM prágai közvélemény-kutató intézet készített partnereinek közreműködésével júniusban a négy visegrádi államban.
A CVVM honlapján most közzétett felmérés eredménye azt mutatja, hogy Csehországban a megkérdezettek 32, Lengyelországban 29, Magyarországon 16, Szlovákiában pedig 15 százaléka tartja jónak országa gazdasági helyzetét. A negatív értékelések aránya a cseheknél és a lengyeleknél egyaránt 24, a magyaroknál 36, a szlovákoknál 46 százalék. „Sem jó, sem rossz” minősítést a gazdasággal kapcsolatban a magyarok 45, a szlovákok 38, a csehek 41 és a lengyelek 40 százaléka fogalmazott meg.
A cseh akadémiai intézetnek a felméréshez fűzött elemzése szerint a 2016 elején készített hasonló kutatáshoz viszonyítva a szlovákok véleménye országuk gazdaságáról javult, a cseheké nem változott, míg a magyaroké és a lengyeleké mérsékelten romlott.
A gazdaság jövőbeni alakulását a csehek 25, a magyarok 23, a lengyelek 22, a szlovákok 20 százaléka látja pozitívan, negatív fejlődésre a magyarok 19, a csehek és a lengyelek 20, a szlovákok 24 százaléka számít.
Ami a családok életszínvonalát illeti, azzal leginkább a csehek, legkevésbé a magyarok elégedettek. Családja életszínvonalát és anyagi körülményeit a csehek 49, a lengyelek 46, a szlovákok 25, a magyarok 24 százaléka tartja jónak. Rossznak minősítette viszont a csehek 14, a lengyelek 9, a magyarok 28 és a szlovákok 24 százaléka. A „sem jó, sem rossz” minősítést a csehek 37, a lengyelek 45, a magyarok 48, a szlovákok 50 százaléka választotta.
Javulást ezen a téren a csehek 21, a lengyelek 18, a magyarok 19 és a szlovákok 18 százaléka vár, míg rosszabbodásra a csehek 16, a lengyelek 7, a magyarok és a szlovákok egyaránt 12 százaléka számít. Mind a négy ország lakosságának nagy többsége – Csehországban, Magyarországon, Szlovákiában kétharmad, Lengyelországban 75 százalék – nem vár a jövőben lényeges változásokat ezen a téren.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Döbbenetes lépésre szánta el magát a szlovák parlament: büntetnék a kritikát, miközben a Beneš-dekrétumok sebei ma is véreznek. Íme egy megrázó családi vallomás a pokolról: a nagyapát fűtetlen marhavagonban vitték kényszermunkára, a házukat elvették, és a hatalom most azt üzeni: nemhogy jóvátétel nincs, de még az igazságot kimondani is tilos.
A választók több, mint fele van ezen a véleményen.
Két hete még másról írt a politológus, mint szerdán.
Nem lepődnék meg azon sem, ha Magyar Péter belső információhoz jutna arról, hogy Orbán Viktor mit mondott erre a kiütésszerű kutatásra a Brüsszelbe tartó gépén pánikolva.
A Beneš-dekrétumok mai következményei és a börtönfenyegetés ellen szólalt fel.
Súlyos hibát vétettek a pozsonyi nemzeti galériában.
„Az EU-csúcsnak vége. A közvetlen háborús veszélyt elkerültük, a brüsszeli hadikölcsönből kimaradunk. Nagy eredmény!” – hangsúlyozta a miniszterelnök péntek hajnalban.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
