Szijjártó: Magyarország és Új-Zéland között a terrorizmus elleni küzdelem a legszorosabb kapocs

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a legszorosabb kapocs Magyarország és Új-Zéland között a terrorizmus elleni küzdelem. Szijjártó Péter az új-zélandi kollégájával, Murray McCullyval folytatott csütörtöki tapolcai megbeszélése után tartott közös sajtótájékoztatón azt mondta: közös érdek az Iszlám Állam visszaszorítása, „hiszen mi európaiak pontosan tudjuk, hogy minél jobban visszaszorítjuk az Iszlám Államot, annál inkább csökken az Európára háruló bevándorlási nyomás”. Hangsúlyozta: most a legfontosabb európai és magyar szempontból a bevándorlási nyomás lehető legkisebbre csökkentése. 

A két ország hasonló szerepet vállal a terrorizmus elleni harcban

Magyarország nem támogatja azt az európai felfogást, amely a bevándorlók elosztását célozza. „Mi a bevándorlás megállítását célozzuk, és ehhez az Iszlám Állam legyőzése kifejezetten fontos” – jelentette ki Szijjártó. Hozzátette, a két ország hasonló mértékű és jellegű szerepet vállal a terrorizmus elleni küzdelemben: megközelítőleg 150 katonával vannak jelen Irakban, ahol képzési támogatást nyújtanak az iraki hadseregnek, illetve a pesmerga (kurd fegyveres) erőknek.

A külgazdasági és külügyminiszter arról is beszélt: Magyarország mindvégig támogatta Új-Zéland nem állandó tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT), és teszi ezt szeptemberben is, amikor az óceániai állam lesz a szervezet elnöke. Új-Zéland 2015. január 1. és 2016. december 31. között nem állandó tagja a BT-nek. 

Szijjártó Péter elmondta: megállapodtak arról is, Új-Zéland támogatja, hogy Magyarország az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagja legyen. Magyarország legutóbb 2009-2012 között volt tagja az ENSZ legfontosabb emberi jogi testületének, és a 2017-2019-es időszakra ismét pályázik a tagságra.

A két ország kereskedelme idén január és május között tíz százalékkal növekedett

A gazdasági együttműködésről szólva Szijjártó Péter azt mondta: Magyarország elkötelezett támogatója az Európai Unió és Új-Zéland közötti szabadkereskedelmi megállapodás létrehozásának, azzal együtt, hogy „a magyar mezőgazdasági érzékenységek figyelembevételéhez mindvégig ragaszkodni fogunk”. A két ország kereskedelme idén január és május között tíz százalékkal növekedett, és az év végére el fogja érni az ötvenmillió dollárt – jegyezte meg.

A miniszter szerint a csendes-óceáni térséggel kialakított együttműködés erősítéséhez Új-Zéland a kapu, ezért is nyitott nagykövetséget Magyarország Új-Zélandon, és szeptemberben külgazdasági diplomata is elkezdi munkáját Wellingtonban – tette hozzá. Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy megkezdődtek a tárgyalások a kettős adóztatás kizárásáról szóló megállapodásról, és remélhetőleg minél előbb lezárulnak az egyeztetések a szociális biztonsági együttműködési megállapodásról.

A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, a tetőfedő anyagokat gyártó új-zélandi AHI Roofing vállalat európai logisztikai központja – amely szintén Veszprém megyében, Várpalotán található – a legsikeresebb új-zélandi gazdasági beruházás Európában.

McCully: Közös értékeink vannak

Az új-zélandi külügyminiszter – aki Moszkvát, Párizst, Londont és Pozsonyt is érintő európai körútján érkezett Tapolcára, pénteken pedig Budapestre látogat – azt mondta: Új Zéland nagyra értékeli Magyarország támogatását, amely a baráti, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban is megmutatkozik. Murray McCully kiemelte: a közelmúltban Wellingtonban nyílt magyar külképviselet tovább erősítheti az összeköttetést a két ország között. Úgy fogalmazott: „közös értékeink vannak”, és fontosnak nevezte, hogy közös munkával sikerül javítani a gazdasági kapcsolatokat.