Magyarország és Új-Zéland között a terrorizmus elleni küzdelem a legszorosabb kapocs – jelentette ki Szijjártó Péter új-zélandi kollégájával közösen tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján. A külgazdasági és külügyminiszter továbbá elmondta: Új-Zéland támogatja, hogy Magyarország az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagja legyen.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a legszorosabb kapocs Magyarország és Új-Zéland között a terrorizmus elleni küzdelem. Szijjártó Péter az új-zélandi kollégájával, Murray McCullyval folytatott csütörtöki tapolcai megbeszélése után tartott közös sajtótájékoztatón azt mondta: közös érdek az Iszlám Állam visszaszorítása, „hiszen mi európaiak pontosan tudjuk, hogy minél jobban visszaszorítjuk az Iszlám Államot, annál inkább csökken az Európára háruló bevándorlási nyomás”. Hangsúlyozta: most a legfontosabb európai és magyar szempontból a bevándorlási nyomás lehető legkisebbre csökkentése.
A két ország hasonló szerepet vállal a terrorizmus elleni harcban
Magyarország nem támogatja azt az európai felfogást, amely a bevándorlók elosztását célozza. „Mi a bevándorlás megállítását célozzuk, és ehhez az Iszlám Állam legyőzése kifejezetten fontos” – jelentette ki Szijjártó. Hozzátette, a két ország hasonló mértékű és jellegű szerepet vállal a terrorizmus elleni küzdelemben: megközelítőleg 150 katonával vannak jelen Irakban, ahol képzési támogatást nyújtanak az iraki hadseregnek, illetve a pesmerga (kurd fegyveres) erőknek.
A külgazdasági és külügyminiszter arról is beszélt: Magyarország mindvégig támogatta Új-Zéland nem állandó tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT), és teszi ezt szeptemberben is, amikor az óceániai állam lesz a szervezet elnöke. Új-Zéland 2015. január 1. és 2016. december 31. között nem állandó tagja a BT-nek.
Szijjártó Péter elmondta: megállapodtak arról is, Új-Zéland támogatja, hogy Magyarország az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagja legyen. Magyarország legutóbb 2009-2012 között volt tagja az ENSZ legfontosabb emberi jogi testületének, és a 2017-2019-es időszakra ismét pályázik a tagságra.
A két ország kereskedelme idén január és május között tíz százalékkal növekedett
A gazdasági együttműködésről szólva Szijjártó Péter azt mondta: Magyarország elkötelezett támogatója az Európai Unió és Új-Zéland közötti szabadkereskedelmi megállapodás létrehozásának, azzal együtt, hogy „a magyar mezőgazdasági érzékenységek figyelembevételéhez mindvégig ragaszkodni fogunk”. A két ország kereskedelme idén január és május között tíz százalékkal növekedett, és az év végére el fogja érni az ötvenmillió dollárt – jegyezte meg.
A miniszter szerint a csendes-óceáni térséggel kialakított együttműködés erősítéséhez Új-Zéland a kapu, ezért is nyitott nagykövetséget Magyarország Új-Zélandon, és szeptemberben külgazdasági diplomata is elkezdi munkáját Wellingtonban – tette hozzá. Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy megkezdődtek a tárgyalások a kettős adóztatás kizárásáról szóló megállapodásról, és remélhetőleg minél előbb lezárulnak az egyeztetések a szociális biztonsági együttműködési megállapodásról.
A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, a tetőfedő anyagokat gyártó új-zélandi AHI Roofing vállalat európai logisztikai központja – amely szintén Veszprém megyében, Várpalotán található – a legsikeresebb új-zélandi gazdasági beruházás Európában.
McCully: Közös értékeink vannak
Az új-zélandi külügyminiszter – aki Moszkvát, Párizst, Londont és Pozsonyt is érintő európai körútján érkezett Tapolcára, pénteken pedig Budapestre látogat – azt mondta: Új Zéland nagyra értékeli Magyarország támogatását, amely a baráti, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban is megmutatkozik. Murray McCully kiemelte: a közelmúltban Wellingtonban nyílt magyar külképviselet tovább erősítheti az összeköttetést a két ország között. Úgy fogalmazott: „közös értékeink vannak”, és fontosnak nevezte, hogy közös munkával sikerül javítani a gazdasági kapcsolatokat.
Magyarország több mint tíz esztendeje védi az Európai Unió határait; az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint még Brüsszel bírságát is megéri vállalni otthonunk védelme érdekében.
Szijjártó Péter szerint mindez a brüsszeli vezetési hibák ellenére történt.
Nyugat-Európa is megkapta a magáét.
Több tízezren tüntettek Londonban az illegális bevándorlás és a kormány politikája ellen. Későn.
Európa nemzetei egy rossz álomból új reggelre ébrednek.
Magyar Péter már tavaly tavaszi első országjárásán sem lelkesedett egy új alkotmányért.
Magyarország több mint tíz esztendeje védi az Európai Unió határait; az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint még Brüsszel bírságát is megéri vállalni otthonunk védelme érdekében.
Az összes erőszakos bűncselekmény csaknem kétharmadát(!) ők követik el, és ez még nem minden – mutatjuk a számokat!
