Magyarország és Új-Zéland között a terrorizmus elleni küzdelem a legszorosabb kapocs – jelentette ki Szijjártó Péter új-zélandi kollégájával közösen tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján. A külgazdasági és külügyminiszter továbbá elmondta: Új-Zéland támogatja, hogy Magyarország az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagja legyen.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a legszorosabb kapocs Magyarország és Új-Zéland között a terrorizmus elleni küzdelem. Szijjártó Péter az új-zélandi kollégájával, Murray McCullyval folytatott csütörtöki tapolcai megbeszélése után tartott közös sajtótájékoztatón azt mondta: közös érdek az Iszlám Állam visszaszorítása, „hiszen mi európaiak pontosan tudjuk, hogy minél jobban visszaszorítjuk az Iszlám Államot, annál inkább csökken az Európára háruló bevándorlási nyomás”. Hangsúlyozta: most a legfontosabb európai és magyar szempontból a bevándorlási nyomás lehető legkisebbre csökkentése.
A két ország hasonló szerepet vállal a terrorizmus elleni harcban
Magyarország nem támogatja azt az európai felfogást, amely a bevándorlók elosztását célozza. „Mi a bevándorlás megállítását célozzuk, és ehhez az Iszlám Állam legyőzése kifejezetten fontos” – jelentette ki Szijjártó. Hozzátette, a két ország hasonló mértékű és jellegű szerepet vállal a terrorizmus elleni küzdelemben: megközelítőleg 150 katonával vannak jelen Irakban, ahol képzési támogatást nyújtanak az iraki hadseregnek, illetve a pesmerga (kurd fegyveres) erőknek.
A külgazdasági és külügyminiszter arról is beszélt: Magyarország mindvégig támogatta Új-Zéland nem állandó tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT), és teszi ezt szeptemberben is, amikor az óceániai állam lesz a szervezet elnöke. Új-Zéland 2015. január 1. és 2016. december 31. között nem állandó tagja a BT-nek.
Szijjártó Péter elmondta: megállapodtak arról is, Új-Zéland támogatja, hogy Magyarország az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagja legyen. Magyarország legutóbb 2009-2012 között volt tagja az ENSZ legfontosabb emberi jogi testületének, és a 2017-2019-es időszakra ismét pályázik a tagságra.
A két ország kereskedelme idén január és május között tíz százalékkal növekedett
A gazdasági együttműködésről szólva Szijjártó Péter azt mondta: Magyarország elkötelezett támogatója az Európai Unió és Új-Zéland közötti szabadkereskedelmi megállapodás létrehozásának, azzal együtt, hogy „a magyar mezőgazdasági érzékenységek figyelembevételéhez mindvégig ragaszkodni fogunk”. A két ország kereskedelme idén január és május között tíz százalékkal növekedett, és az év végére el fogja érni az ötvenmillió dollárt – jegyezte meg.
A miniszter szerint a csendes-óceáni térséggel kialakított együttműködés erősítéséhez Új-Zéland a kapu, ezért is nyitott nagykövetséget Magyarország Új-Zélandon, és szeptemberben külgazdasági diplomata is elkezdi munkáját Wellingtonban – tette hozzá. Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy megkezdődtek a tárgyalások a kettős adóztatás kizárásáról szóló megállapodásról, és remélhetőleg minél előbb lezárulnak az egyeztetések a szociális biztonsági együttműködési megállapodásról.
A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, a tetőfedő anyagokat gyártó új-zélandi AHI Roofing vállalat európai logisztikai központja – amely szintén Veszprém megyében, Várpalotán található – a legsikeresebb új-zélandi gazdasági beruházás Európában.
McCully: Közös értékeink vannak
Az új-zélandi külügyminiszter – aki Moszkvát, Párizst, Londont és Pozsonyt is érintő európai körútján érkezett Tapolcára, pénteken pedig Budapestre látogat – azt mondta: Új Zéland nagyra értékeli Magyarország támogatását, amely a baráti, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban is megmutatkozik. Murray McCully kiemelte: a közelmúltban Wellingtonban nyílt magyar külképviselet tovább erősítheti az összeköttetést a két ország között. Úgy fogalmazott: „közös értékeink vannak”, és fontosnak nevezte, hogy közös munkával sikerül javítani a gazdasági kapcsolatokat.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Amerikában már Európa háborújaként tekintenek az orosz-ukrán konfliktusra.
Akkor akarunk feltakarni mindenféle kritika és önálló gondolat nélkül az ún. nyugat, a Sosemvolt Európai Birodalom mögé, amikor az éppen készül darabokra esni. Mintha nem ‘41-ben lépünk háborúba, hanem ‘44-ben. Az utolsó csatlós egyúttal mindig a leghülyébb.
A nukleáris energia békés célú felhasználására szólított fel az ENSZ a csernobili atomkatasztrófa 40. évfordulójának alkalmából.
Ahogy csökken az EU súlya a világgazdaságban, úgy foszlanak szét a nagyívű tervek.
Lengyelország és a balti államok több uniós pénzt követelnek a védelemre, mert szerintük Európa keleti határai aránytalanul nagy terhet viselnek a kontinens biztonságában.
Nem mutathat fel olyan jelszavakat, amelyek arról szólnak, hogy a többség mindent visz, tehát akik a másik oldalhoz tartoznak, azonnal távozzanak hivatali idejük lejárta előtt.
A krími támadás komoly károkat okozott az orosz haditengerészeti és a légvédelmi infrastruktúrában.
Ráadásul az uniós mentelmi jogot kikérni sokkal bonyolultabb eljárás.
